Mostanában vészesen kezd elharapódzni (elharapózni?) a -val/-vel határozóragok hibás használata, ami engem növekvő mértékben bosszant.
Baszod alássan, kedves blog/twitter/egyéb tartalmak írója: olyan rag nincs, hogy “-al”. “iPhone-al”, “Linux-al”, ez, kérlek, baromság. Tessék szépen hasonultatni azt a ragot! “iPhone-nal”, “Linux-szal” (sőt! “Linuxszal”), ráadásul ez egy olyan helyesírási szabály, ami követi is a beszélt alakot (nem “ájfónal”, hanem “ájfónnal”, nem “Linukszal”, hanem “Linuksszal”, érted).
Olvasnivaló:
Wikisource
FSF.hu, a geekeknek
Egész éjjel bringatúráztam — álmomban persze, valami Balaton-felvidék jellegű tájon. Egy elágazásnál túlkanyarodtam és belegyászoltam az árokba (lol), de sikerült úgy kijönnöm, hogy még az SPD-ből se kellett kilépni. Ez persze azzal járt, hogy Jul (aki nem vette észre, hogy ottmaradtam) elzúzott, én pedig később hiába kerestem, nem találtam. Valami Teréd, vagy Eréd nevű községben volt, mert eltévedt, én pedig a GPS programban keresgéltem, hogy hol lehet hozzám képest (arra persze nem emlékszem, hogy én hol voltam). Mire megtaláltam, hogy hol lehet az a helység, a bringám köré kb. 5-6-an odalakatoltak a korlátra, mint a Szimpla Kert előtt.
Reggel aztán úgy ébredtem, hogy ma inkább autózni lenne kedvem a bringával szemben, de aztán persze bringa lett a vége, piros riasztás ide vagy oda.
Tegnap láttam egy kiscsajt babakocsiban a Margit-hídon, aki a babakocsi védőcsövére (ami ott a baba előtt van, tudod) lazán keresztben feldobta a lábát.
Ezek vannak.
Na szóval ott tartottam, hogy (van egy lány…) a kiscsaj még mindig jobban érzi magát a temperált benn, mint a temperatív kinn, egyelőre semmi jelét nem mutatta, hogy változtatna ezen, a múlt hétfő és onnantól fogva minden napi céldátum után most épp a holnapot lőttük be, mert az milyen jó lenne (pont huszadika). Hajrá, kisember, mi már várunk.
Hogy addig se unatkozzunk,
- Szombat reggel azzal ébresztett az alsó szomszéd, hogy ázik tőlünk, és nem is kicsit: a frissen felújított lakásának az előszobája az kábé annyi. A konkrét ázás egyébként házszintű nyomocsó-repedés volt, a húszas években épült ház eredeti ólomcsöveit eddig senkinek nem volt kedve bolygatni. Persze egyrészt így megy ez, mert ugye háztulajdon ergo biztosítói, vagy pályázati pénzből lehet ilyesmit overhaul-olni, vagyis amíg nincs vele para (szarrá nem ázik valaki), addig marad a status quo. Amikor meg para van, akkor para van, és erre a házra ez a jellemző, mert sorozatban jönnek a repedések nem csak nálunk, hanem szanaszét a házban. Másrészt látva a káoszt, amit az elmúlt 90 évben csináltak a ház vízvezeték-rendszeréből, meg is lehet érteni a vonakodva javítást: mivel szanaszét van ágaztatva a szerencsétlen nyomócső a legváratlanabb helyeken, és a fürdőszobákat is összevissza mozgatták a különböző korok a felújításokkor, az ólomcső teljes cseréjéhez 2 emeletnyi födémet akkurátusan végig kéne vésni már ahhoz is, hogy egyáltalán megtalálják a nyomót. (Ennél jobb sztorit mondott a vízvezetékszerelő a Jászai Mari tér egyik házáról, ahol a szerelés-debugolás miatt szakaszosan elzárták a vizet, mire a szomszéd ház egyes lakásaiban is megszűnt a vízellátás.) Na lényeg a lényeg, a visszabontás során persze kiderültek turpisságok a mi WC-nk mögött is, konkrétan ereszt az mindenhol, némi kontármunka, némi elöregedés folytán, illetve van egy véletlenül-átfúrt-majd-elegánsan-visszafalazott csatorna, és egy falban otthagyott levágott és összecsippentett végű, de nyomás alatt levő ólom csődarab. Maga a WC semmilyen magyar szabványnak nem felel meg, ezért pótalkatrész (pl. cseretömítés) nuku, újat kell venni, és ezek persze (szemben a főnyomócső javításával) nem a lakás biztosításából mennek. Pozitív gondolatként a szerelés befejezte után kb. másfél méterrel kevesebb ólom főnyomócső lesz a házban, annyival kevesebb hibalehetőség.
- A krisztina körúti lakásunk újra kiadósorba került (gondolom erről lesz külön poszt is), mert a lakónk megelégelte a magyarországi állapotokat és Máltára emigrál, amiért nem tudom hibáztatni. Példás állagban adja át a lakást, mindenkinek ilyen bérlőt kívánok.
A “megállapodás szerinti” bútorozottság azóta “bútorozottságra” változott, tehát 100%-osan felszerelt, bútorozott lakást tudunk felajánlani, a képeken látható konzisztens stílussal. Ha érdekel, ping me (azaz pingelj meg.)
Hát kábé ez.
Szülésre a következő előadókkal készülünk:
- Norah Jones
- Mark Knopfler
- Jacques Loussier Trio
- Keith Jarrett
- Sting (& Edvin Karamazov)
- Szalóki Ági
- Palya Bea – Szalóki Ági – Bognár Szilvi
- Balázs Elemér Group
- Allison Krauss
- Dave Matthews
Aztán majd meglátjuk melyikre lesz ott hangulat.
Tegnap, mielőtt próbán eltörtem egy dobverőt (business as usual) és mielőtt a spanyolok kiejtették a németeket (ráadásul Balázs Pali góljával!), beszereztünk egy ultrahangot és egy hordozót.
Az ultrahang uralta a délutánt: a fehérvári úti rendelőben a lelkes helyettesítő kollegák önhatalmúlag kitalálták, hogy rokon mostantól nem lehet bent az ultrahangon — ha apuka ezért vett ki szabit, hát azt sajnálják. A dolog érdekessége, hogy a kórházi adminisztratív személyzet (pl. a betegirányítóban) erről nem tudott, tehát tényleg a helyettesítőnek beállt ultrahangosok partizánakciójáról lehet szó, ami legalábbis érdekes. A dolgot eszkaláltuk, remélhetőleg (a többi rokon érdekében) rákoppintanak a lelkes szabályalkotó dolgozók orrára, de időnk nem volt az eszkalációt megvárni, így jobb híján bejelentkeztünk gyorsan egy 4D ultrahangra, aztán elrongyoltunk a múlt pénteken berendelt babahordozót átvenni.
Babahordozóban a geek választása a Maxi-Cosi Cabriofix terméke, bár a “fix” utótag némileg megtévesztő, mert Isofix talp nélkül vettük meg. (Merthogy nincs Isofix illesztőpont az Erdészben.) Az okok:
- Mindenféle tesztgyőztes termék, biztonságosnak mondott, még az illesztőtalpak nélkül is.
- Van hozzá Isofix talp és nem isofix talp is. (Ha esetleg később kéne.)
- Egy csomó babakocsival kompatibilis, csak rápattintod és kész.
- Jó könnyű. (Nem utolsó szempont, ha apuka dolgozik és anyuka cipeli a gyereket.
A hordozót racecar red színben vettük meg (ezt csak én hívom így, a hivatalos színkombó a “Tango Red”), nagyon vagány, reméljük a kiscsaj is így fogja érezni.
A 4D ultrahangról pedig megint kaptunk képeket, ezek jönnek majd a nap folyamán.
Update: Felkerült a kép is!
Attty szólt, hogy van még pár hely a Balaton Sound hétvégéjére (július 8-9-10-11.) a nagyszínpad mögött!
Ha szeretnél úgy partizni, hogy közben az autódat a sátrad mellett tarthatod zárt helyen, saját kaját-piát ehetsz-ihatsz (a BS területére nem vihetsz be semmit), reggel ébredéskor rendes wifin tudod leblogolni az előző esti partit, és nem utolsósorban kultúrált körülmények között tudsz zuhanyozni, akkor érdemes megkeresni Atttyot: attty@deja.hu vagy 06 309 625 286, vagy Drupal geekeknek http://zamardipartihaz.hu/contact.
Aztán rakjátok meg a Chemical Brothersen!
Felszaladt a Lucid a desktopomra is (ezt használom a legtöbbet, úgyhogy erre vagyok kényes mostanság). Eddig ez volt a legflawlessebb, úgy látszik, még mindig az asztali gépes alapkonfigokra tesztelik ki legjobban.
Ezen a héten nagy fegyvertényeket hajtottunk végre a lakásban:
- Elkészült (majdnem, mert egy elefánt még valahol bújkál) a babafal, vagyis kis birkák, egy kis Beton, hold, nagyon aranyos. A felragasztás kétoldalas ragasztószalaggal történt, ami viszont nem tartotta mindegyik birkát, az első napon leesett a hold, meg vagy 3 birka is. Visszaragasztottuk, most pedig minden hazajövetelkor megszámoljuk a nyájat. (12-nek kell lennie.) A munka közbeni fotók itt.
- Jul csinált csillárra lógatós lepkés-madaras installációt is. Ez még nem a kiságy fölé lógatott cucc, de az is lesz.
- Megjött és össze van rakva a kiságy (angolosoknak: bedside cot). Nem volt triviális, mert félrevezető az összeszerelési útmutató, és pont fordítva mutatja a csavarokat, mint ahogy vannak (eredmény: a hosszú csavart tekertem a rövid helyére, amíg ment…), but we came together in the end.
- Ezen felül pedig végre lecuccoltuk a régi ágyat, dobozokat, kipakoltuk a teraszt, tulajdonképpen a költözés pakolós része most fejeződött be, és ez nagyon jó érzés, sokkal nagyobb hely lett, és hát rend.
A rendrakást kerti partival ünnepeltük, bár én alig állok a lábamon, úgyhogy csak röviden.
Az olvasó ír