Nincsen Rózsa

Ma (tegnap) egyrészt beszélgetős nap, másrészt sétálós nap.
Egy jóleső beszélgetés Szilvával, utána hazasétáltam az irodából, a Connor Emlékséta (az öregfiú még mindig ott van kifeszítve, mit sem vesztett rugalmas fiatalosságából, ugyanolyan stramm vékony mászókaemberke, mint volt egy éve), nem nagy táv, talán 4 km, de nagyon hasznos: Béres Alex szerint ha az ember teljesítménygyalogol, akkor minimum 20 percet, mert onnantól tesz jót, hát ez megvolt. Aztán ilyenkor az emberben kicsit helyrerázódnak a dolgok, amik esetleg kicsit ki voltak rázódva a helyükről, persze nincsen rózsa tövis nélkül, jól kiszáradt a szám. (Ez a közmondás sokkal találóbb így: “Nincsen rózsa.” Szintén használható elbaszott randikezdésnek.)
Utána 3-as csúcstalálkozó: Tibi+Ubi+Lipi. Ismét megbeszéltük, hoy most aztán tényleg zenekart alapítunk, persze holnap reggelre mindhárman elfelejtjük ezt a csacska tréfát. (Most azt is megbeszéltük, hogy havonta megismételjük ezt a ma estét. Ezt viszont jó volna betartani. Persze a zenekart is.) Világ és nők folyása, politika, világromlás, vizezett Tuborg, ezek voltak a főbb vonalvezetők.
Holnap (ma) reggel korai kelés (zenekarnévnek: Korai Kelés, büntet, olyan kb. mint a Gigadeath, szóval már-már jó), Lippai-program valami 5-től, és most leszögezem, hogy Drum and Bass-ra fogok ébredni, mert arra lehet. (Ha valamire egyáltalán.) Nyomor, amikor az esték már annyira egyeztethetetlenek, hogy hajnalban csinálok programot.
Nagy trouvaille ez a www.shoutcast.com, egyszerűen nincs annyi ideje az embernek, amennyi jó csatorna ott.