Come to the snack bar, vol. 2.

Ez amolyan test entry is lehetne. Próbálgatom, mi a helyes méret kis képhez. Most éppen a 160×120 van soron. (Az eddigi 240×180 nekem túl nagynak tűnt.) A lényeg, hogy könnyű legyen körülírni, ha már lusta vagyok kommentárt fűzni.
Fura érzés pl. plázákban olyankor lenni, amikor senki más nincs ott. Intim helyzetben kapja el az ember a helyet, mintha engem pizsiben. (Ami persze nekem nincs.) A kivitelezők nem ilyen állapotra vitelezték ki az egészet.
Na most megyek és megsimogatom kicsit a [rekedt hangon] Családot.