Why aye man.

Azt hiszem a mai nap lett volna kinevezve arra, hogy valami baromi nagy dolgot műveljünk: teljesen véletlenül megbeszéltük Batával, hogy a Batyin találkozunk, mert én egy kiadós és nagyon kellemes társaságban elköltött vaccser (igen, diétának megint odabasztam) után pont a budai rakparton tekertem, ő meg pont indult arra.
A történet másik szálán pedig Endru és Lol (illetve bocsánatizé: Lol és Endru; persze talán mindegy is) megbeszélték (hogy máshogy: véletlenül), hogy találkoznak a Batyin, mert Lol pont halad hazafele a budai rakparton, Endru meg pont indul arra.
Találjátok ki, összefutottunk-e.

Persze nem váltottuk meg a világot, csak beszélgettünk. Nem torpedóztunk meg uszályt a dunán, nem gyújtottuk fel a Parlament fa állványzatát és nem lövöldöztük tüzes nyilakkal a Westend fölött lógó lufit. (Mentségünkre legyen mondva, se torpedó, se egyéb tűzeszköz nem volt nálunk, és pl. a Westend fölött lógó lufiig en személy szerint nem tudnék elnyilazni.)