Weapons of ass destruction.

Ő így házhoz szállít.

Megválaszolatlan (és ma este ideális esetben megválaszolandó) emilek száma:
Egyikcéges account: 44.
Másikcéges account: 14.
Személyes account: 10.
És van még egy másikcéges másik account, aminek viszont nem tudom a passwordjét, majd megnézem rootként shellben. (Tudjátok, fekete képernyő # karakterrel, sok mindenfélét írok be, és aztán feltöröm az Internet.)
Persze erre mindre nem lesz időm, sőt, egyikcéges account ívben kapja is be, majd holnap (munkaidőben) szórakozok vele. (Hahaha, mindig ezt mondja, aztán lófaszra nincs ideje munkaidőben.)
A többinek jó volna a végére járni. (A burkolt jelentés ebben: türelem, rád is sor kerül egyszer, kedves emailkontakt.) És jó volna valamicskét pótolni a pár hetes alváshiányból is. És jó volna lemenni futni is, bazmeg én megőrültem, és jó volna tolni valami salátát egy fincsi öntettel (cézár uralkodik), bazmeg én tényleg megőrültem. Sőt: bazmeg én tényleg megőrültem bazmeg.
(Erre fogja atyám (illetve fogod, atyám, ha olvasod), vagyis AtTTY, höhö, szóval erre fogja majd jól megjegyezni nekem, hogyaszongya “Szaporodnak az öncélú szexuális utalások (ú.m.: bazmeg) a blogodon!” Hát ja, szaporodnak, ez ilyen bringa. Huhh, most megálltam, hogy odaírjam, amit mindenki mögéképzel.)
Ja igen, ennek kapcsán jut eszembe: a megoldás nem feltétlenül a sport, bár az is magasztos dolog. Mégis, ha szabad: a megoldás a zene. Ennyi pénzből bazeg milyen stúdiót lehetne építeni. És lehetne tenni egy elvetélt kísérletet a magyar zenei élet megújítására, fatalistábbak kedvéért: megteremtésére. Persze elvetélt, mert a magyar ember vala birka, a magyar piac pedig vala hasonlatos kupac birkaszarhoz.

Még mindig az egosztorizás klasszikus sémáját követve: felhívott tegnap a gázszerelő, akire kb. hetek óta várunk árajánlatilag, hogy ő már mindent megpróbált, még az önkormányzásnál is megpróbálta, de nem. Elvesztette a tervrajzomat, nem tudja megszerezni, ég a pofája, oda se mer állni a kivitelező elé, nem küldeném-e el. (Egyébként úgy személyes kontakt alapján jó arc, tehát ez most nem ilyen “teanyád” sztorinak készül.) Mondtam neki, hogy ha ettől megjavul, akkor megkapja. (Apropó, ma reggel, amikor hazaérkeztem, két cetli várt az ajtómon, hogy gázszag van; “ja,” mondtam magamban, “fél éve”, de azért kikapcsoltam teljesen a fűtést. Ez egyrészt azért jó, mert nincs gázszag, másrészt amikor visszakapcsolom, se fogom érezni, eldugult-náthás orral. Ma este kicsi Lolitát (a helyes írásmód csak prémium szolgáltatással érhető el) felhívom és lila ajkaimat mozgatva azzal fogom zaklatni, hogy hadd aludjak nála. Megint.)
Summa summárom, mivel emailezni ugyan emailezik emberünk (meglepetés), de .dwg formátumot már nem tud megnyitni (megjegyzem: én sem), végül az építésszel eresztettem össze, méretek ügyében. És ha ő kész azzal a számmal, akkor az egész árajánlat kész lesz, és ha az kész lesz, akkor el lehet kezdeni végre valamit aktívkodni is.

Munkafront. (Aztán hazamegyek, és nem fogok semmit mesélni, meglássátok.) A múlt hétvégi szerverátállás nem ment olyan gördülékenyen, mint szokott mostanában. Mentségemre legyen mondva, hogy a szombatom ugyebár kb. kiesett koncentrálásilag, aztán meg dev plant is kellett írnom. (Megjegyzem: asszem sikert arattam vele. Sőt, nekem is tetszik. Meg szeretném valósítani, és büszkének lenni rá. El vagyok hivatva, vág… érted?)
Szóval most egyszerre próbálom halottaiból visszahozni a Xerox csodamasinánkkal együttműködő HylaFax alapú szervert, ami szerencsétlen módon sok évig tesztgép is volt, hallgatom a field office-ok rinyálását (esetenként sajna jogos, de ilyenkor persze beindul minden bazmeg: ha nem világít a konyhai lámpa, abból is egyből a szerverátállásra asszociálnak, hogy biztos attól lehet), és persze csinálok mindent, amit amúgy is, jelenleg kissé feszült munkakörnyezetben. (Erről már írtam, a paranoiákról és hülyeségekről. Bővebben itt nem térek ki rá.) Ja, és közben agyalok a harmadik megbízáson, az ipart majdan vezérlő, de legalábbis PLC-t zaklató (“I put my hotplug in your socket”) linuxos munkaállomáson.

Nos. Partifronton meg egész aktív időket élünk, hétfőn B25, kedden pubrally (még ha csak pályabejárás is), ma Shrek2 (könnyed, jó: nézzétek meg, de angolul), holnap meg ki tudja, mi. (Sejteni vélem: vagy America’s Army, vagy munka. Szerintem nem lesz jellemző rám a ki- illetve bemozdulás. Ja, és bringaszervíz, bringaszervíz. El ne felejtsem.) Hétvégén meg Huma nyári tábor, amit szívesen megnéznék már magamnak, aztán persze vagy összejön, vagy nem.

Huh. Giga post.

Dolgozzunk.