Play (that funky music white) boy.

Fura érzés, hogy péntek este van időm. Beültem a sarki mekibe salátázni (dupla öntet – szar napunk volt; nyilván az öntetben van a legtöbb E, zsír, stb.), megvettem a Görög Zitás Playboyt (zárás után, hűdeciki lett volna ez pár éve), turistáknak segédkeztem.
Zita nem rossz csaj. Majdnem írtam ide egy versikét (középsulis blog style), amiben a para és a Zita szavakból tréfás összetételeket kovácsoltam volna, gyenge mosolyt csalva ezzel néhány ember arcára, akinél még számít, hogy milyen karika van a tévé sarkában, viszont “ki ez a hülye pöcs” gondolatokat ébresztve a Szcéna nagy részében. (Szcéna, hahaha, beképzelt köcsög: szóval az enyhén szólva közösségi jellegű olvasótábor körében.)
Szóval Zita jó csaj, pont. (Nem rím.)
Esti rutin: szemcsepp és lencse a szembe, bringára fel, Helyre le.
(Technical note: ma beindult a második levlista. Birodalmat építünk.)
Aludni szeretnék, fotózni, és nyugodt beszélgetéseket folytatni meghitt környezetben.
Ja és aki nem tudná (és tudja, ki ő): Monika jön Magyarországra szeptember végén. Tudom, tudom: sok saláta, rostos italok, vitaminok, rendszeres erőnléti edzés.
Blogoff.