Sunset.

Corporate jail.

Este 8 fele közelítünk itt az üzemben (Nagyi kedvenc szavajárása ez: “na és mi újság az üzemben? Én ilyenkor rezignáltan elmondom, hogy nem “üzem”, hanem “iroda”, illetve nem “gyár”, hanem “cég”, de persze minek is.), nekem pedig ez a post az utolsó dolgom ma itt. Ahogy körbenézek, vannak még egy páran, ami szép képet állít ki a kizsákmányoló munkaerőpiacról. Viszont az a kivételes alkalom van, hogy Lol előbb fejezte be a melót, mint én, igaz, ő kb. múlt csütörtökön kezdte: azóta dolgozik megállás, pl. számottevő alvás nélkül, de a lényeg ebből az, hogy ma este találkozunk, akárki akármit csinál. (Ugye, Lol?)

Éljen hát a munkaerőpiac, “éljenek a nagy cicik”, éljen a Faithless CD, amit nem tudok számítógépen olvasni/hallgatni, szia iroda holnap. Szia takarítónő is, de ha még egyszer odébbpakolod az egyre kevésbé odatapadós aljú egéralátétemet takarítás címszóval, istenuccse olyat mondok, hogy én bánom meg. (Most néztem: az alattunk levő irodában tollseprűvel takarítanak. Normálisak?)