A régi idők emlékére nyomtam egy bővített Connor emléksétát. Nagyon kellemes, a mozgás még mindig terápia.
A tévében meg svéd film a diákról, aki dugja a (mellesleg baromi dögös) tanárnénit. Már a dögös tanárnéni miatt érdemes nézni (még pucérkodás is van benne!), de mégis inkább alszom.