Őrült beszéd, de van benne rendszergazda. Imádom Leilát olvasni. Az a fajta játék a nyelvvel (az anyanyelvvel; a másik fajtában ugyebár én is, de ne legyünk alpáriak), amit Esterházyban is szeretek. (Nyilván tiltakozna az analógia ellen szerényen most, úgyhogy: nem úgy gondoltam, de egy kicsit persze mégis, satöbbi, nemfejtemki.)
A pisis sztorit meg szerintem mindenki eljátszotta életében legalább egyszer. Mi ketten biztosan.