Utána történt az hogy.

Egyébként közel 100%-os pontossággal találom el a vezetéknevek írásmódját. Nem értem, hogy van ez, de így igaz. Azt mondják nekem, hogy “belicai”, ami elegendő arra, hogy tudjam, az illetőt Beliczay-nak hívják – pedig ez egyáltalán nem egy plain írásmód. Sok példát lehetne erre hozni.

Továbbá tegnap meg ma elgondolkodtam a remek színvonalat képviselő választási rágalomkampány láttán, hogy mit csináljak majd: egyáltalán ne menjek el szavazni, vagy direkt adjak le érvénytelen szavazatot. Az állam (-háztartás) szempontjából az utóbbi hasznosabbnak tűnik, és felvetődik a gondolat, hogy szervezzünk mozgalmat erre. Mit szólsz? Vagy van már ilyen? Addig is:

Szavazz érvénytelenül!

6 hozzászólás “Utána történt az hogy.” bejegyzéshez

  2. Én ma hazafelé tartva próbáltam nem nézegetni a rágalomkampány plakátjait, de nem nagyon sikerült, mert ugye bárhova nézel, azt látod. Elő is tört belőlem az óvodás, vagy legalábbis a kisiskolás, hogy baszki nekem ebből elegem van, nem érdekel, csakazért sem megyek el, vagy ha el is megyek, akkor tutira érvénytelen szavazatot kreálok.
    Aztán azon is elgondolkodtam, hogy az miért is lenne jó, és rájöttem, hogy semmiért.
    Elérek vele valamit? Nem. Vicces? Nem. Jól esik? Nem. Akkor minek?

  3. Én is érvénytelenül fogok szavazni, ugyanúgy, ahogy négy éve is tettem az első fordulóban. Két párt kivételével mindegyikhez (ill. a jelöltekhez) be fogom húzni a keresztet.

  5. nagyon vicces, hogy ezt írod, mert épp 2 órája beszélgettem Várady Tibivel,ugyanerről. szóval hamarabb tudtam a dolgot, csak még leblogolni nem volt alkalmam.
    mindenesetre köszi :

  6. lehet hogy egy marék gémkapoccsal fogom eldönteni a dolgot – rászórom a szavazólapra és ahol a legsűrűbb lesz. (az szdsz.re még ígysem)

    Vagy mindegyikre szavazok.

    Vagy magamat ráírom.

    Vagy a zöldpárt. De csak ha fletót is megdobálják valamivel :)

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.