Tegnap megint.

Persze ritka az ilyesmi, de (for the record) megint majdnem bringán leltem végem. Olyan szitu volt, amit autóval se nagyon lehetne kivédeni, sávváltás és kb. 40 km/h, az átsorolás okán hátranézés, az előttem haladó bogárnak meg ekkor jutott eszébe lefékeznie, “vész” jelleggel. Nem kell mondanom, hogy mi történik, ha 40-nel két autókkal teli sáv között perecelek, de végül sikerült menteni a menthetőt, és egy bogárlökhárítón hagyott keréknyom áldozattal tovarombolni. Utána persze fél óráig remegtem.

Hát így telt a szombat délután egy 10 perce. (Egyébként a faszér’ van dugó ebben a városben szombaton is?)

2 thoughts on “Tegnap megint.”

  1. És anyád akkor aggódott, amikor repülni szerettél volna? Az sokkal biztonságosabb…

  2. Ki lehet védeni, hagyj megfelelő követési távolságot.
    Én Miskolcon csináltam meg ugyanezt, kb 50nel mentem, kikanyarodott elém egy teherautó jobbról. Hallottam, hogy gázt ad, de lassan gyorsult, én hátranéztem, hogy előzhetem-e, ő pedig úgy döntött, hogy addig megáll. Utána lefeszegettem az alágörbült könyöklőmet róla, a szemüvegem eldobtam, mert a járomcsontomat már nem tudta átvágni az alja, csak a lágy részeket, és inkább eltört, aztán az orromból csordogáló liquor-ral (=agyvíz) eltántorogtam az út mellett álló fáig és ott összecsuklottam. A teherautó elment, a mögöttem jövő piros skoda megtömve családdal elment, senki meg nem kérdezte, hogy “fiatalember, túléli?” Aztán ahogy kicsit összeszedtem magam, elvánszorogtam egy közelben lakó barátomhoz, a többire nem nagyon emlékszem.
    Biciklizz óvatosan. :-)

    ps: ha akkor nincs rajtam bukó, nem élnék. Szerintem nem normális, aki anélkül teker.

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.