Egy szál zongora uralom.

Most vettem észre, hogy hát nekem a Fool for Love-ból megvan a full band verzió is. (Full album, ha már itt tartunk.)

Nagy zenészek (meg zseniális hangszálak) esetében azt hiszem alapvetésnek tekinthető az, hogy az “egyszálzongora” verzió lenyomja a full band verziót. Igaz ez a Someone Else? (Geoff Tate, ugyebár, illetve Queensryche) esetében (szóló, full band), és igaz itt is: szólóverzió, full band verzió.

Mert ezek az emberek tudnak, és a kevesebb több.