A következő mondatokat a szerző még tegnap vetette képernyőre.
Az utolsó falat pilótakekszet félrenyelni, azderossz. (Lám, a jelentésmódosult, vagy milyen “pilótakeksz”. Eredetileg — ugye — tulajdonnév, de mára mindkét írásmód elfogadott. Láttunk már ilyet.)
Eddig.
Szóval egészségügy. Fél nap. Not funny. Nagyi reggel 9-re kapott időpontot, az orvos kb. fél 11-kor esett be. Nem az ő hibája, nem otthon volt: máshol csinált mást. Éljen az egészségügy – mert most nem él.
A bukómat meg otthon felejtettem a nagy reggeli rohanásban, pedig igazán nincs kedvem ma hazavezetni, elég volt reggel oda-vissza megjárni Hűvösvölgyet (kb. másfél óta), aztán még egyszer (kb. másik másfél) – a városi közlekedés minden kiritikán aluli, amióta (gondolom) beindult a tanév – a kondim viszont remek a hétvégi kilométerek után, lust for ride van. Úgyhogy a köztes megoldást választom: tekerek – óvatosan (jujj!).