Összeköszöntünk egy motorossal.

Alagút (az Alagút, a Lánchíd felé), egyenes vonalú egyenletes mozgás az oda- és szembesáv közti fehér csíkon (zárovonal, de próbáld meg ezt egy kokainistának elmagyarázni), szemben, a távolban motoros (kisebb chopper-féleség, talán Yamaha), látom ugyanezt teszi. Pont előtte távolsági busz, se ő, se én nem férünk el, mindketten behúzódunk az aktuális autó miatt. Amikor elhaladunk egymás mellett, kölcsönös fejbiccentés. Ez a kis sorsközösség, hogy te is, ő is autót kerülget (szubforgalom!), összehoz bringást-motorost, és szerencsére nem fizikailag. (A fizikainak meg megint csak több layere van, de egyikbe se menjünk bele most mélyebben.)

A lábamban izomláz van, gondolom a Marint máshogy tekerem. (Végre van benne erő, végre halad a kerékpár, ezért tekerem.)

Aztán a Malasz perszonál-zenetörténeti blogja, egy kis Faithless (no link this time) and your day go shiny, a buzi prezi ellenére, amit nem magamnak, nem szakterületemből kell összeraknom valamiért. Shine on.