Kis szekund ez nekem, de nagy szekund az emberiségnek.

Pénteki dobolós-durvulós próba után (buli május 23-án!) még péntek éjjel irány volt Leányfalu, ahol a Városminor komplementerhalmaza már izzított a hétvégére.

A hosszú idő óta nem tapasztalt durvasággal támadó allergiámtól, na meg a szomszédban folyó (az allergiarohammal talán összefüggésben levő) építkezés-fúrás-faragás-betonkeverősautó-tülkölés zajoktól eltekintve megint remek kis kórus-edzőtáboron vagyunk túl.

Megtanultuk (per felelevenítettük) a repertoárt a június 14-ei (gyere gyere!) koncertre, meg azt is, hogy Georgi vigyáz a vonalaira — mind az ötre. És persze rajtam kívül, aki többnyire hanyatt fekve vártam, hogy hasson a Claritine, mindenki óriási gigabuliarc volt.

Képek erre, és stand by, mert lesz videó is (csak fel kell vágni), meg meglepi is (csak meg kell csinálni).