speak no evil

Ma is volt méricskélés, a gyerek már 5020g. Most nem is visított amikor a zöldségesmérlegre tettük és az egyéb méréseket is nagyon jól tűrte. Kapott egy műszaki vizsgát is ami még két hónapig érvényes, mindene világít meg berreg aminek világítani meg berregni kell – forgalomba vihető.
Van egy ilyen szőnyegünk eladó ha valakit érdekel esetleg, kisgyerek mellé sajnos nem igazán passzol mert az apró gyapjú szálak ráragadnak a gyerekre és állandóan a szeméből pecázzuk ki őket. Egyébként sötétbarna és nagyon szép darab, nehéz lesz gyerekszem-kompatibilis alternatívát találni helyette.

A Magyar Kerékpárosklub által megfogalmazott és követett szabályok:

• Lehetőleg kizárólag az úttesten, kerékpárúton közlekedem, mert tudom, hogy ott nagyobb biztonságban vagyok, mintha járdáznék, és mert ott nem zavarom, veszélyeztetem a gyalogosokat.
• Ha a járdára kényszerülök (mert nincs hely az úton, vagy kisgyerekekkel megyek stb.) vendégként viselkedem.
• A járdán nagyon óvatosan és lassan tekerek, együttműködően közlekedem. Igyekszem kitalálni, hogy az előttem gyalogló merre fog lépni, jelzem, hogy jövök, de nem „csengetem” le őket, és nem szlalomozok közöttük. Ha elengednek, megköszönöm, elnézést kérek, ha zavartam, megijesztettem őket.

Nem gondoltam, hogy 2010-ben is készülnek még nagy house himnuszok (á la 90-es évek), de valamiért az az érzésem, hogy a Swedish House Mafia remixe (Swedish House Mafia – One) maradandó, nagyon eltalálták.

Hétvégén a Majorkában egyébként teljesen egyértelműen családi nap volt, rajtunk kívül még 3 egészen aprógyerekes pár ücsörgött ott. Volt egy bringás srác aki beült sörözni a mellettünk lévő asztalhoz majd amikor rágyújtott gyorsan felpattant, elnézést kért és átült egy jóval messzebbihez.  Ezután érkezett egy újabb babakocsis pár akikkel elsőre cinkosan összemosolyogtunk aztán amikor a hátunk mögül megint cigifüst szállt ránk akkor meglepődve tapasztaltuk, hogy szomszédanyuka fújja a füstöt saját gyerekét filterként használva ránk. Ehhez csak gratulálni tudok. Mi épp fizettünk én meg kicsit félreálltam gyerekestül addig míg megkaptuk a számlát.

…
Challenged, Peter offered to undergo ordeal by fire to prove that he was divinely guided. Being in Biblical lands, they chose a Biblical ordeal: Peter would pass through a fiery furnace and would be protected by an angel of God. The crusaders constructed a path between walls of flame; Peter would walk down the path between the flames. He did so, and was horribly burned. He died after suffering in agony for twelve days. There was no more said about the Holy Lance, although one faction continued to hold that Peter was genuine and that this was indeed the true Lance.
…

Forrás: Wikipedia — Siege of Antioch.
(Also: Sacred Destinations — Antioch.)

Még lehet drukkolni, hogy így három hetes korhoz közeledve vajon hasfájóssá válik-e a kicsilány, (én annak drukkolok, hogy ne legyen az)  állítólag itt van a vízválasztó és az addig nyugis és kiegyensúlyozott gyerekből is egyszerre csak keservesen ordító, hasát fájlaló baba válhat. Tegnap délután nem rémlik, hogy aludt volna pedig biztosan volt olyan 10 perc is amikor ő is és én is aludtunk. Este aztán ismét sokáig tartott mire elaltattuk szegényt. Előnye még egyelőre a helyzetnek, hogy ha egyszer elalszik akkor viszont kitartóan műveli eme tevékenységet éjszaka, így legalább akkor elég rendesen tudtunk aludni.
Itt szeretném azt is megjegyezni, hogy anyai mivoltomban képtelen vagyok a büfiztetésre bármennyire is szükség lenne rá – egyszerűen anatómiailag lehetek rá alkalmatlan mert nekem 10ből kb. egyszer sikerül csak. A gyerek apjának bezzeg megy. Az is igaz, hogy pelenkázás közben is csak őt szokta lekakilni úgyhogy igaznak látszik a megállapítás, hogy anya az input apa pedig az output a gyereknek.
Tegnap este kipróbáltuk az archaikus gyerekgondozás fő pillérét, a pólyát, és azt hiszem elég jól bevált. Altatáshoz nagyon jól jön még a hordozókendő, mivel nem vettünk babakocsit sétálni is ebben visszük Adélt. A tegnapi Majorkás ebédünket is zokszó nélkül végigaludta csak a fogas nyikorgása nem tetszett neki.
Nem készült még kép a lányunk fejlődési rendellenességéről, jobban mondva az egy pár fejlődési rendellenességéről mely fovea preaurucularis l.u.  néven még a zárójelentésébe is bekerült. Még a kórházban felhívta rá a figyelmemet a nagyon körültekintően eljáró csecsemős dokinéni és azt is elmondta, hogy valószínűleg nem fog elmúlni. Nagyon érdekes jelenség, mindkét fülén szimmetrikusan elhelyezkedve egy-egy bőrnövekedési hiányosság, magyarán lyuk található. Iszonyú pici az egész, én észre se vettem volna. Piercinghez rossz helyen van ezért még nem tudjuk, hogy mire fogja majd használni és sejtem, hogy pasizni se lehet majd vele könnyebben. Viszont jól lefotózom majd.

Az utóbbi 2 hétben kb. 2-3 naponta fellépő fejfájás végre elég motive volt ahhoz, hogy elmenjek szemüvegológushoz (avagy optikészhez) és megnézessem, hogy wtf.

A lényeg az, hogy öregszik a szemem és az eddigi dioptriák mellé most prizma és cilinder is bejött (ennél már csak a Kőröshegyi völgyhíd görbül hülyébben), hála a sok számítógépezésnek, stressznek, nemalvásnak, és a kialvatlanul stresszesen számítógépezésnek. Mindez életem (eddigi) legdrágább szemüvegét eredményezi, nem is mondom meg mennyibe kerül. (Sokba.) De remélhetőleg a fejfájásaim elmúlnak.

A vicc az, hogy mindezt a dioptriás bringás-síelős napszemüvegemen is alkalmazni kell, hogy értelme legyen (váltogatni prizmás és nem prizmás között nem nyerő), úgyhogy az még egy összeg lesz, ha a német Adidas központ megmondja, hogy ezzel a modellel pontosan mit lehet amúgy megcsinálni.

És persze ez nem javítja a szememet, csak kompenzál, hogy ne fájjon tőle a fejem. Evileg azonos életmód mellett szépen tovább romlik majd, úgyhogy némi módosítást kell vinni abba, ahogy a gépnyomást csinálom. Pl. igyekszem összegyűjteni a munkával kapcsatos gondolkodnivalókat, és azokat aktív bambulásban végiggondolni, mert az pihenteti a szemet. Aztán a telefonhasználatot, bármilyen okos is az Android, minimalizálni kell, mert kicsi képernyő, közel van, ergo még jobbak fárasztom ezeket a befele néző szemizmokat — ami persze nem azt jelenti, hogy visszaállok Motorola F3-ra, de azt biztosan, hogy itthon inkább netbook és asztali gép lesz használva, a telefon marad úti eszköznek, akkor nézek rá, amikor szükséges. Reggeli kávé netbookkal! És azt is minél messzebbről nézem.

És le kell állnom minden hülye orvosi vizsgálat leblogolásával… ja nem.

(Maga a keret egyébként szakítás az eddig nálam megszokottakkal.)

Mikrofonpróba egy – kettő – három. Kendőbe kötött gyerekkel két kézzel is megy a gépelés. Adélanya in da house.