És nem. Hosszas doksiböngészés, majd

És nem. Hosszas doksiböngészés, majd a dolognak szerencsére bízása általi próbálgatás eredményeképp sikerült megtalálnom, hogy hova kell dugni a bekapcs gombot az alaplapon. Hátravan a Reset, a vincsi LED-je, a Power LED (bár szerintem ezt a kettőt már kiégettem), és opcionálisan a PC Speaker. Meg egy BIOS upgrade.
Közben/utána vad pászkazabálás, majd zárt térben bennmaradni nem tudás, ezért elmentem futni a Vérmezőre, fasírt! Ennek során kellett rájöjjek, hogy az új gép érzi, hogy portrait avagy landscape (“ki gépen száll fölébe, annak térkép e landscape”) fénykép készül. Fasírt x 2.
Most már alszom azonban, mert szanaszét állnak a szemeim.

Asszem megvan az i810 baszás,

Asszem megvan az i810 baszás, Halle Lujza.
A hó meg szakad, és szép. Szeretem a havat, amikor szakad. (Mert szép.)
(Meg egyszer már leírtam egybként, hogy miért. GOTO archívum.)

Megvan az új Drágaszágom: ő

Megvan az új Drágaszágom: ő az. Ma vettem magamhoz, és nagyon un-rendszergazda módon belenéztem a kézikönyvbe, sőt, el is olvastam ezt-azt, németül, bazzeg, németül, érted? Most azt várom, hogy die Farbe der Ladekontroll-leuchte von orange auf grün wechseljen, szóval hogy az Akkus wird geladet sein, hogy mehessek neki tokot venni és közben próbálgathassam a Grundfunktionent. (Megjegyzem, a Farbe der Ladenkontroll-leuchte inkább rot mint orange, kíváncsi leszek a grünre.) Az olvasónaplónak: kéziköny legszebb szava számomra a Bildübertragungseinstellungen., jó kis szó, éééj?
Közben puszta unaloműzésből próbálok egy eredeti Intel 810 alaplaphoz doksit szerezni a neten, de nem annyira van. A legkorábbi alaplap, amivel Intel még foglalkozik, a 815-re épül, szóval nem sokkal maradtam le, bár épp eléggel.