speak no evil

A felszín természetesen már mindenkinek megvan, sok aspektusával együtt: az Apple úgy döntött, hogy 20 (húsz) szabadalmának megsértéséért bepereli a HTC-t. Természetesen a HTC egyelőre nem foglalt állást, mivel hivatalos értesítést még nem kaptak a dologról, csak a sajtóból értesültek, még az ominózus 20 szabadalmat is a Gizmodo-nak kellett előtúrnia. Az is elmondatott, hogy az Apple beijedt az Androidtól, hogy trollkodik, illetve hogy a tolvajkodás, amit régen olyannyira propagáltak, már nem olyan vicces, ha más követi el azt az ő sérelmükre. (Persze vegyük észre: nem “óriási ötletek ellopásáért”, hanem szabadalomsértésért perelnek. Nem mindegy: az egyik művészet, a másik iparjog!)

De azt, hogy a HTC most ettől megijedt volna, azért fogadjuk erős kétkedéssel. Nagy piaci szereplőkkel a (patent) trollkodás ugyanis nem feltétlenül így működik. Teljes cikk az androidportal.hu-n…

Az Apple által (pontosabban a Flash iPad-on való elérhetetlensége által) indított ranthez Jesus Diaz is hozzátette a magáét:

So here’s the question: Beyond YouTube — already available as dedicated apps in all cellphones — and other Flash-based movie playback — which will be soon replaced by HTML5 H.264 embedding — when was the last time you thought “OH, I NEED FLASH TO RUN THIS MUST-SEE SITE!”? Unless you want to play inane Flash-based games like Farmville and enjoy Flash-based ads in your browser, what does Flash really bring to the web today?

Ez aztán több ponton sántít.

1. Egyrészt barátkozzunk a ténnyel, hogy a Farmville és hasonló buta kis játékok a legjövedelmezőbb, legelterjedtebb játékok között vannak, és nem biztos hogy nem első helyen. Le lehet ezeket húzni tehát, de az kb. olyan lenne, mint azt mondani, hogy “minek gyors számítógépeket gyártani, hisz úgyis csak pár játék használja őket”. Amíg tehát a Farmville jellegű játékok készítői (és nyugodtan említhetjük itt a kis buta flashes játékok piacát, Armor Games, és társai) úgy döntenek, hogy az ő fejlesztési céljaiknak a Flash felel meg, addig a Flash ellen rantelni lehet, de nem érdemes: aki ezt teszi, piacot veszít, a Farmville-en felnövő generáció piacát.
2. Másrészt pl. én Viddleren tartom a cuccaimat. Megint más Vimeo-n, és megint más mittudomén Indavideón. Ezeknek a szolgáltatásoknak (bár Vimeo-ban nem vagyok biztos) nincs natív Youtube-hoz hasonlatos alkalmazása. Ez fontos, és nem is a szolgáltatásból kiszoruló mobil felhasználók miatt. Azért fontos, mert látható, hogy a Google miért kakkant ívben az egész vitára. Nekik tulajdonképpen csak jó, ha minden mobil eszközön csak az ő szolgáltatásuk érhető el fájdalommemtesen (magyar szóval: natívan). Nekik a flash hiánya csak jó, még akkor is, ha pont az ő mobil oprendszerük az első, amin egyáltalán van Flash. Ugyanitt lehet emlegetni egyébként képszolgáltatásokat, és egy rakás más Flash alapú szolgáltatást: az, hogy van natív Youtube- meg Flickr alkalmazás, nagyon szegényes válasz ezekre a problémákra, mert tízezer más szolgáltatásra viszont nincs.
3. Harmadrészt: a Felhasználói Élmény, hogy tudniillik dögöljön meg a mobil Flash (még mielőtt igazán megszülethetne), hiszen a Felhasználói Élmény kanyarban nincs az asztali Flash-hez képest, nehézkes zoomolni meg scrollozni. Csókolom, ez esetben van egy rossz hírem: dögöljön meg a mobil brózer en bloc, dögöljön meg a mobil email, de tulajdonképpen dögöljön meg az egész okostelefon ipar ott ahol van, hiszen a felhasználói élmény az esetek túlnyomó többségében kanyarban nincs ahhoz képest, amikor leülök otthon a 22″-os LCD elé pornószájtot böngészni. Asszumpálhatjuk, hogy a kis pöcs kijelzőn soha semmi nem fog olyan jól kinézni, mint ugyanaz nagy képernyőn. A lényeg nem ez, hanem az, hogy minél közelebb kerüljön használhatóságban egy mobil böngésző egy asztali böngészőhöz, ennek pedig 2010-ben még része a Flash.

Nem vagyok Flash rajongó, de ezt a Flash körüli vitát egy mesterségesen rossz irányba terelt vitának látom. Ami azt illeti az Adobe ennél sokkal jobban is kezelhetné az Apple által körbedobált hülyeségeket, bár el tudom képzelni, hogy egyelőre a “sas nem kapkod légy után” taktikát követik, vagyis amíg a Farmville meg az Armor Games nem gondolkozik el azon, hogy az Adobe börtönből átkéresse magát az Apple (high sec) börtönébe, addig nem fogják hangoztatni, hogy az Apple hülye. Megteszi helyettük a közösség.

Egyet kell értsek Jesus első kommentelőjével:

Why don’t you uninstall Flash and browse around for a few days. Then let us know what you find out.

I’ll bet that you will find out that Flash is used by a lot of sites for many useful things other than video, and that the internet sucks without it.

…

Szóval Jesus, sok sikert a plaintext web böngészéséhez.

Ja, és hogy mindez miért fontos? Egyáltalán nem az. Az Apple veszít némi piacot (de nem sokat), az Android nyer némi piacot (de nem sokat). A felhasználók pedig remélhetőleg lesznek annyira nyitott csipájúak, hogy nem hagyják magukat megvezetni, a megvezetés irányától függetlenül.

Tegnap hirtelen felindulásból rákerestem, majd megvásároltam a Szájról szájra c. albumot, Szalóki Ági, Bognár Szilvia és Herczku Ágnes torkából, majd még 4 másik albumot (egy Szalóki Ági-féle gyerekdalos, a Szalóki Ági-féle Karády- és 2 (ami igazából 1 dupla) Gryllus tesók+Szalóki Ági-féle anyagot). A nagy kiadók bekaphatják a CD-áraikkal, ettől függetlenül viszont vallom, hogy Szalóki Ági és a Gryllus testvérek megérdemlik, hogy a műveiket pénzért szerezzük be, illetve tágabb értelemben: a jó magyar zenét támogatni kell (és a vidám helyzet az, hogy ma Magyarországon világszínvonalú jazz/világzene szcéna működik), ráadásul szerencsére van nekünk egy dalok.hu -nk, ahol albumonként 1250 forintért (vagy dalonként 124 forintért), akár SMS-ben fizetve lehet veszteségmentes, betaggelt, DRM-mentes zenét vásárolni. (Remélem, hogy minél közvetlenebbül, minél nagyobb része vissza/eljut ennek a pénznek az előadókhoz.) Read more…

Berlin, "bébifal" a fal keleti oldalán a Brandenburgi kapunál. Ha mögé mentél, lőttek rád. (Szabó Tamás képe.)

Nagy időket hagytunk pont ki, barátaim. Nézem itt a képeket, hogy micsoda egy rendszer omlott össze alattunk 20 éve. Ha csak a végkifejletet nézed, felmerül, hogy micsoda elbaszott elmék kellettek egy város méretű gettó létrehozásához. (Mindkét oldalon, teszem hozzá. Nézd a fotókat, ahogy a nyugati oldalról nézik az építkezést.) Érdekes nagyon a történelmi perspektíva, hogy tulajdonképpen kicsi logikus lépésekkel hogy jut el egy nemzet (még ha diktatúra is) arra pontra, hogy fal építésével akadályozza meg a polgárai külföldre szökdösése miatti demográfiai katasztrófát. (Ezért nehéz a történelmet megérteni: utólag egyszerre nézel 50 évet, és nem érted, hogy ezt hogy hagyhatták az emberek. De ha csak a kis, egyenként elviselhető változásokat nézed, mindjárt nem tűnik olyan irreálisnak. Egy kis szögesdrót ide, aztán amikor már megszokott, hogy úgyse lehet arra mászkálni, már rezignáltan veszed tudomásul, hogy odaépítettek egy falat is, stb.)

By Sunday afternoon, East German radio broadcasts reports of citizens who say they are grateful to be protected from the criminals in the West. Border guards are taking “measures” to do that. What the radio doesn’t say: the “measures” are orders for East German soldiers to take aim at any citizens trying to flee the republic, and shoot to kill.

(Newseum.)

Beszarás, komolyan.

Nem sajnálom, hogy csak 11 éves voltam a rendszerváltáskor, mert azért pl. így is viszonylagosan működő saját emlékeim vannak egy taxisblokádról (amire már lehet utánaolvasott tudást halmozni), de csak pár évvel kellene öregebbnek lennem (na jó, mondjuk 8-10 évvel), hogy ezeket a pillanatokat akár élőben is megnézhessem. Így csak az utólagos hápogás marad, hogy pl. a Potsdamer Platz, ahol 2002-ben a számat tátottam, hogy építészetben ilyet is lehet, hogy nézett ki 30 évvel azelőtt…

Potsdamer platz ma. (Jorge Lascar képe.)

Ajánlott olvasmány/nézmény:

• Index fotógyűjtemény;
• Lemilblog;
• Big Picture;
• Iconic Photos;
• Wikipedia ofkoz;
• Newseum, kicsit szokni kell a használatát, de korabeli hírekkel segíti a történtek perspektívába helyezését, 1945-től.

Valamiért a Google Reader upgrade-ekkel mindig az az érzésem, hogy amolyan “geekektől geekeknek” feature-ök. Egyszerűen nincs meg az a konzisztencia feeling, ami egy Facebooknál, vagy (Isten bocsássa meg) Twitternél. Ha ide kommentelek, az most akkor shared item, és egy külön helyen komment? Ha “like”-olom a hírt, odabiggyeszt egy vigyoriarcocskát, de vajon megjelenik a Shared Itemek között? Mi a funkcionális különbség a szimpla Share és a Like között? Miért két totálisan különböző dolog a Share és a Share with note? Miért nem tudok Note-ot editálni? Mi a különbség a komment és a Share with Note között? Miért nincs összevonva az “also shared by”, a “like”, és a komment megjelenítés? És akkor még fel sem merülnek olyan kérdések, hogy miért nincs search tips (tudod, autocomplete a keresőmezőben) legalább a saját feed tartalmakból (mint kézenfekvő fícsör), és egyéb usability funkciók, amik esetleg más Google cuccokban vannak.

Valahogy az van az egészben, hogy van egy baromi jól működő alap alkalmazás (amivel feedekre lehet feliratkozni és azokat olvasni), viszont a jelek szerint a Google egyszerűen nem ért a közösségi funkciókhoz, ezért összelopkod (nem szégyen az) mindenféle ötletet máshonnan és egymásra dobálja ezeket a funkciókat, különösebb konzisztencia nélkül. Aztán ki így használja ezeket, ki úgy. (Mikor így, mikor úgy.)

Igen, azt hiszem ez az: a Google még mindig ahhoz ért a legjobban, hogy a fellelhető információkat könnyen elérhetővé tegye. Ahhoz, hogy mindezt megoszthasd, szocializálj — ahhoz nem. Kicsit ilyen “a webkettő Microsoft Outlook-ja” feeling, amikor egy alapvetően nem erre készült alkalmazásba bele kell tenni minden szart, amit a piac meg a trend diktál.

A Google Chrome OS érdekes kezdeményezés, bennem viszont elég sokminden merült fel vele kapcsolatban:

1. A Linux kernel triviális választás, nyilván ezen lesz valami lightweight ablakozó, amin csücsül egy Chrome, illetve csücsülnek a Chrome folyamatok (létező technológia, ugye) — ami azt jelenti, hogy addigra lesz stabil natív Chrome Linux alá. Ez jó.
2. Nincs ugyan kőbe vésve, de mai állapot szerint azért egy nem teljesen egységsugarú usernek szüksége van desktop alkalmazásokra. Egy kis képszerkesztő (ha nem is Photoshop vagy Gimp), screenshot alkalmazás, webkamera capture, ilyesmi, és hát egy jófajta torrent kliens über alles. És persze vannak ezekre webes megoldások, de egyrészt mai állapot szerint ezek többnyire a vicc kategóriába tartoznak (tehát sok fejlődésnek kellene még megtörténnie) — itt jól jön a Linux, de ingoványos talaj lehet, ha a Google nem hajlandó valamely meglevő disztibúció csomagjait, csomagkezelőjét használni.
   1. Ha igen, akkor nagyon közel kerülünk egy Ubuntu-, vagy hasonló derivatívhoz, csúnyábban szólva pl. egy új Ubuntu Theme-hez, és akkor a Chrome OS gyakorlatilag csak kommunikációs fogás, publicity stunt lenne, ez tehát nem valószínű.
   2. Ha pedig nem, akkor a Google a nyakába veszi azt a terhet, hogy egy, a nagyokkal (mármint a nagy disztrókkal) egy szinten levő Linux disztrót kell összeállítson, felvéve a versenyt, annak tudatában, hogy ha van natív Linuxos Chrome, akkor bizony a többi disztró pillanatok alatt fogja csomagolni és kiadni akár az egész Chrome OS Theme-et, minimum look&feel szinten. Ezalól kibúvó lenne, ha a Chrome OS-be a Google beleépítene valami szemét módon resztriktív licenszelésű komponenst (pl. mégse adná ki a Linuxos Chrome-ot), ami némileg ellentmond a Google alapelveinek (ha legálisan megteheti egyátalán), úgyhogy érdekes lépés lenne.
   3. És persze ott a harmadik lépés, hogy tényleg meglépik a paradigmaváltást, és semmi más nem lesz az OS-ben, csak Chrome, és a Skype-tól elkezdve a képszerkesztőig mindent webes szolgáltatásként próbálnak megvalósítani. Ekkor pedig a rendszer vagy szar lesz, vagy nagyon bézik. Vagy zseniális a Google (ilyet is láttunk már), és tényleg megváltja a világot.

   Nagyon érdekes lesz megfigyelni, hogy merre halad az OS, és merre változik azáltal a Google — kíváncsian várom.

3. Másrészt általában pl. amint képszerkesztés, vagy webkamera kerül a képbe, előjön a Flash — mai szintű netbookon pedig Flasht használni nem túl jó, még alapszinten sem, mint pl. FLV. Próbáltál már Magic Crayonozni netbookon? Ráadásul ha tényleg elkezdődik külső webes alkalmazások agresszív fejlesztése, azok várhatóan JavaScript- és ezáltal erőforrásigényes állatok lesznek. Ezen a téren tehát súlyos hardware fejlesztések kellenek, ami a hírek szerint in the pipeline, tehát ez is működhet, illetve szigorú quality control, ha tényleg külsős fejlesztőket engednének be és nem mindent Google fejlesztőkkel oldanának meg.
4. Felmerül az offline alkalmazások kérdése. Jelenleg Google Gears az, amivel az ember megoldja (Chrome-ban default, ugye?), de az offline mode jelenleg nem teljes (ha még a Google is pirossal írja oda, hogy v0.1, akkor az, barátaim, v0.1), , ha offline akarsz dolgozni (úgy értem érdemben dolgozni), arra még mindig alkalmasabb egy desktop alkalmazás. Itt tehát megint fejlesztésekre lesz szükség, ha a realitásoknak is teret engedünk.
5. És a jövőbe tekintve felmerül, hogy mi értelme ennek az egésznek.
   1. Vajon ha megvan a Chrome OS, akkor lesznek olyan funkciók, amik csak az alatt működnek?
   2. Belecsúszik-e a Google esetleg olyan egyoldalú szabványmódosításokba, mint a Microsoft, amikor neki volt (IE által) hegemóniája a neten, hogy a többi oprendszert/böngészőt kiüsse a versenyből?
   3. Ennek kapcsán indul-e majd antitrösztper, indul-e piaci fölénnyel való visszaélés miatt per a Google ellen?
   4. Feladja-e végre a Google a “do no evil” elvet, vagy továbbra is tolja bele a pénzt egy ingyenes rendszerbe az emberiség általános jobbítása érdekében?

   Aztán ebből újabb kérdések támadnak:

   1. Lesznek rajta reklámok?
   2. Ha igen, mennyivel fog több adatot gyűjteni a Google, hogy jobban célozzon meg téged, kedves felhasználó?
   3. Mikor jön az első botrány, hogy a Nagy Testvír kiadta a torrent adataidat az addigra jogvédő szervezetté előlépő Pirate Bay-nek?

És a legfontosabb: ha a Google Chrome OS egy mindentől lecsupaszított webes szolgáltatás masina lesz, miben lesz több, mint egy kioszk? És miért fogják az emberek egy iPhone helyett ezt választani?

Újabb kis színfolttal gazdagodik az európai szélsőjobbos praktikák palettája. A kisszínesek között biztos feltűnt a hír, hogy a Jobbik csak ezer EUR fejében ad interjút, és azt is megtartja, ha “ellenséges” a médium. Nem kirívóan nagy taplóság, az osztrák és dán, meg hasonló szélsőjobbosok és szoktak hasonló stuntokat dobni, mindenesetre eddig ilyen mintha nem lett volna, egy lenéző “hát ezek a magyarok már megint előttünk jöttek ki a forgóajtón” azért biztos jár érte a kontinens koultoúráltabbik felén.

A másik általános jelenség pedig a magyar élsportban (félre ne érts: nem a foci, hanem pl. kosár-, meg kézi- és egyéb labdák) figyelhető meg: tipikus, amikor tétmeccsen a magyarok erős kezdés után kicsit vissza-, aztán szétesnek, feladják, és elúszik a meccs, kijutás, vb, olimpia, világháború, space race. Lefogadom, hogy ennek tudatában vannak az ellenfelek, és eleve úgy készítik fel a csapatot az edzők, hogy “ezek itt a magyarok. Az elején hagyjuk kicsit elmenni őket, aztán vért pisálva, mert tényleg kurvajók, bevágunk nekik két gólt. Innentől nyert ügyünk van, mert ők azonnal szétesnek, és játszhatjuk a saját játékunkat ellenük. Na nyomás!” Félreértés ne essék, megcsókolom a lába nyomát a magyar élsoprtolónak (de legrosszabb esetben is semlegesen viseltetek a téma iránt), de ez is a turáni átok része vagy én nem tudom, hogy kb. 0,2 másodperc alatt lehet megtörni a honi vasakaratot. Mondanám, hogy Mohács óta, de hát ott esett az eső.

Azt kell mondjam persze, hogy jómagam csak a kardozókat tudom igazi élsportolónak tekinteni. És ezzel el is ütöttem a fenti súlyos magyarizmusok élét. (Még mindig az alváshiány.)

Az inas nők nem a jeanerem.