Chomsky

Noam Chomsky, bár először láttam, és előtte se tudtam sokat róla, megmondóembernek bizonyult. Kérdezhetsz tőle akármit, úgyis a magáét mondja, és ez egyáltalán nem baj: okos ember. (Okos… bölcs, az mélyebb értelmű.)
(Eszembe jutott közben, hogy a hétvégén két olyan előadáson voltam, ami miatt elég csúnyán néznének rám az imperialista főnökeim. Nekem megmondóemberek, nekik hülye kődobáló anarchisták. Mind a két fazon zsebrerakja agyban a teljes T. Menedzsmentet.)
Több dolog tehát: Chomsky után érthető, hogy az USA, mint wannabe-világhatalom, miért próbálja rákényszeríteni Európára a szoftverszabadalmakat. USA-ban ugyanis léteznek ilyenek, elég szar is miattuk a kis szoftvercégeknek. És talán ez az oka, hogy Európában meg tudott bukni ez a szabadalom-ügy (nemszabadalom-ügy, ugyebár): itt sok a kisvállalkozás, viszonylag erős lobbi-erőt képviselnek. (Reméljük, ez kedden is elég lesz.
Globálisan szemlélve persze az USA és a nagy monopolcégek dolga ez, mármint hogy erőszakosak legyenek, Európa dolga viszont az volna, hogy ellenálljon ennek, és tényleg létrejöhessen a független európai gazdasági hatalom. Ebből a szempontból talán mégse volt olyan jó bevenni ezt a tíz új tagot: túl erős itt a nagy monopóliumok lobbija, és pl. kis hazánk, mily meglepő a rossz oldalra állt ismét ebben a vitában. (Persze még nem szavaztak, de vannak előzetes információk róla: az IHM ellene lenne a szabadalmaknak, de a Külügyminisztérium mellette van, és sajna ők képviselnek minket. Röhej, mi?)
Szóval a végén még én is EU-szkeptikus leszek, de nem a hagyományos módon: nem az a rossz, hogy Magyarországot leigázza az EU, hanem az EU-t ellehetetleníti a sok kis buta állam, akik eufórikusan követik az USA és a beruházó cégek akaratát. (Hű, ez kicsit jobbosra sikerült. Ne tessék aggódni, az még nem vagyok. Nincs kitűzőm áthúzott EU-zászlóval, meg ilyesmi.)
A kérdés tehát, ami ezután a két nap után foglalkoztat az, hogy mi módon lehet aktivizálni az embereket az Európának megfelelő döntés igényére, ösztönzésére, stb. Van egy szar dolog, a szoftverszabadalmak, de az emberek azt se tudják, mi fán terem, miért szar, miért jó ez nekik, semmit. Megjegyzem, szerintem a kormány se: megkérdeztek valami “szakembert”, az azt mondta, okés a dolog, ezért ők is. Nincs rendes tájékztatás, nincs rendes activity, se publicity. (Induktíve azt állíthatnám, hogy nincs semmilyen “-ity”-re végződő szó, de ez persze nem volna igaz, ha más nem, “stupidity” mindig van és lesz.)
Keddig tűkön ülünk, aztán meglátjuk kell-e lépni. Ha kell, na akkor ötleteket várok.

NemSzabadalom.

Zokniban mászkált mindenhova? Igen. Féltékeny Linusra, amiért az ő operációs rendszerét Linusról nevezték el? Valószínűleg. Ettől még RMS nem okozott csalódást, tényleg guru. Az az ember a mozgalomban, aki már-már az őrület határát súrolva, a végletekig következetesen vallja, amit vall: a Free Software elveket. Persze most nem csak a GNU-ról és az FSF-ről jött beszélni, sokkal nagyobb baj van a nyakunkon, kedden szavaz az EU miniszterek tanácsa, hogy legyen-e az, amit az EU-parlament szavazott meg anno (jelesül, hogy ne lehessen ötletekre szabadalmat bejegyezni, vagy az, amit az írek (mellesleg elég furcsa módon, jogköröket döngetve ezzel) terjesztettek elő (hogy lehessen). Különben RMS észrevette, hogy magyarul a “szabadalom” szó mekkora átverés (mert pont az ellentéte a jelentésének), át is nevezte hát nemszabadalom-ra.
Lényeg a lényeg, nem volt csalódás lemenni Szegedre (még a város is szép; egyszer visszamegyek), és ma ez nagyon ritka.