AmsterdAnniversary x3.

2014 november 2-án este érkeztem Amszterdamba. Másnap reggel már mentem dolgozni. Egy hét múlva bringáztam (mert addig darabokban volt, csak hétvégén tudtam összerakni egy Volendam trip kedvéért).

Most pedig, 2017 november 3-án Julival felkerekedtünk, és mert egymástól kb. 1 km-re vannak az irodáink, becsattogtunk együtt dolgozni:

3 éve vagyunk itt. A gyerekek suliba járnak, mi dolgozunk, hétvégén minitripeket teszünk. Nyugi van.

The Gunfight at the AH Corral, avagy: lövöldöztek az ablakunk alatt.

Tegnap hajnalban Jullal arra lettünk figyelmesek, hogy lövöldöznek az ablakunk alatt. Eufemizálok persze: 120-as pulzussal ébredtünk arra, hogy LÖVÖLDÖZNEKBAZMEG AZ ABLAKUNK ALATT.

A tények: hajnali 5 körül valakik megpróbálták az IJburglaanon levő Albert Heijn (helyi közért) falában lévő Rabobank ATM-et kirobbantani a helyéről. Az eszköz körbedinamitozásáig jutottak, amikor megjelentek a rendőrök, akikre kétszer rájuk is lőttek kiskaliberű fegyverrel, amire a rendőrök berágtak, és nagykaliberű automata fegyverekkel visszalőttek. Most hazafelé jövet láttam egy golyónyomot a pékség ablakában, egyet-egyet pedig a bringabolt és a fodrászüzlet ablakában — ez a két bolt konkrétan a mi lakásunk alatt van, meg a teraszunk alatt. A lövöldözés persze kiabálással járt, aztán megjelent a hadsereg (a bomba miatt), és fél órán át ott körözött a fejünk felett a helikopter. Senki nem sérült meg, a rendőrök 5 bűnözőt fogtak el.

Tanulságok:

  • A rendőrszég hatékony. Nem tudom hogy tudták meg, hogy mi van készülőben, de az ATM-rablók a bomba felillesztéséig jutottak, amikor megjelentek. Azt pedig máskor is tapasztaltam, hogy általában (magyar ízlésnek) túlbiztosítják a területet, de persze ilyenkor örülünk ennek. (Amikor nincs para, akkor pedig láthatlanok.)
  • Ez nem az USA: nem lőttek le senkit, pedig hát basszus lőttek rájuk. Mind az 5 bűnöző bíróság elé fog állni.
  • IJburg igazából egy kis falu. Az első infót persze Twitteren szereztem be (de már azt is az IJburgTV-től), de aztán reggeli futásom előtt összefutottam Rudival, a házmesterrel, aki természetesen addigra mindent tudott. Min-dent. Juliékra suliba menet ráköszönt a megnövelt rendőri jelenlétet képviselő rendőr, és alapvetően az élet már délelőtt visszatért a megszokott kerékvágásba.

Ja: az ATM-et kiszerelték az Albert Heijn falából. Biztos ami biztos.

Utaztam.

Most mondd!…

Szóval egyrészt tényleg létezik a Samsung Note 7 tiltás a repülőkön, konkrétan online checkin közben (is) kifejezetten felhívják a figyelmedet, hogy ha NOte 7-ed van, azt még kikapcsolt állapotban sem viheted fel a gépre.

Másrészt a Schipholon (amszterdami reptér ugye, ejtsd: szkhkhkhkhiphhhhol) a departures terminálba belépve először meglepődtem, aztán hangosan felnevettem. Ahogy belépsz, ezt látod, életnagyságban:

Annyira élethű, hogy tényleg elhiszed hogy igazi; aztán ráguglizol, és rájössz, hogy nem az: egy Maarten Baas nevű művész munkája. Egyébként teljesen pontos, funkcionális óra, egy csavarral (see what I did there?).

Harmadrészt meg életemben először a London City-re repültem, a város közepére. Ez ugye arról nevezetes, hogy míg egy Lutonról (brrr…) vagy Gatwickről realisztikusan kb. 2-2,5 óra bejutni Londonba, és Heathrow-ról is 1-1,5, a City-ről tokkal-vonóval fél óra alatt (34 perc; mértem!) bent voltam a London Eye-nál. A Canary Wharf meg konkrétan 3 DLR és 2 metrómegállóra van, tippre negyed óra.

Emiatt míg pl. a Luton (brrr…) a vendégmunkások reptere és egy kisvárosi Volán buszállomás hangulatát árasztja, a City a napi business ingázók reptere, a falon tőzsdei árfolyamok futnak, és kb. mindenki öltönyben és poggyász nélkül csapatja. (Mert este úgyis hazamegy.)

A központi lokációt egyébként a londoniak természetesen utálják: a City Airport bár kicsi (egy kifutó az egész), de zajos, mert hát reptér. A környék, gondolom emiatt, kifejezetten lepukkant, ránézésre az ottani orosz közösség fellegvára, úgyhogy a DLR-en, metrón az öltönyös tömeg mellé betársul a csíkos adidas susinacis, kötekető réteg, igazán érdekes élmény. A bezárás tehát elvileg nem lenne rossz Londonnak, mert a terület amúgy nagyon értékes. Jay Foreman összefoglalja neked ha érdekel:

Ugyanakkor persze pont most, amikor még Heathrow-t is bővíteni fogják minden korábbi ígéret ellenére (ismét csak Jay Foreman kapcsolódó videóját tudnám ajánlani), nyilván nem fog ez bekövetkezni: miközben pl. Amszterdam (és Schiphol, ami simán bővíthető különösebb fájdalom nélkül), és gondolom még 3 másik nagyváros bármelyik pillanatban szívesen átveszi London szerepét mint európai (pontosítsunk: Európai Uniós) business hub, a brexit utáni Anglia nyilván foggal-körömmel fog ragaszkodni minden kicsi versenyelőnyéhez. (Itt teszem hozzá, hogy a Schipholról, ha nem számítjuk a leszálló repülő taxizását és a terminálon gyaloglást, 20 percen belül bent vagy a belvárosban, 25 perc alatt az üzleti negyedben.)

Mondjuk az kétségtelen, hogy a London City Airport nevét sokkal könnyebb kiejteni, mint azt, hogy szkhkhkhkhiphhhhol.