Kábel.

Most, hogy két szerencsés (?) esemény egyszerre következett be: betegen ülök itthon és mindehhez kábeltévé társul, lehetőségem van felzárkózni reklámokból, és hát bazeg, és most itt a “Frog” néven szereplő szösszenetről fogok beszélni.

Mert a “fingós rap”, mint csengőhang az egyszerűen gusztustalan és mindenkiből elsőre kiváltja a gondolatot, hogy “nincs olyan, hogy nincs lejjebb” (vagy “van még innen lejjebb?”, stb.), esetleg megront pár fiatal lelket. De az, hogy “Frog” “szerzeményei” a Can’t touch this, az Axel, és hasonló zenékben merülnek ki, az azért kicsit arcátlan. Vágom én, hogy ezekre már nem kell jogdíjat fizetni, mert olyan régiek, de akkor is: az öcsém azt hiszi, hogy ezeket a számokat most tényleg megírta valaki (hiszen nem ismeri az eredetit, hiszen 10 évvel később született, mint a mű maga!), holott nincs másról szó, mint hogy eltorzították a hangot és odatettek egy békára távolról se hasonlító béna animációt – ez engem felbasz, lehúz.

Hát ez a bajom a tévével és semmi más.

Master of all time.

Nem tudok gondolkodni. Az egészséges életmód eredménye vagy nem, lebetegedtem, mint a fene, valami megfázás, vagy nemtom. Nem fog ez működni, ez a nagy egészséges életmód dolog, az az ára, hogy folyton beteg vagyok.
Tegnapi új szerzemény egy Minolta DiMAGE Z1, a gép jobb, mint a site-ja, a tüntetős képek már azzal készültek. (Az IXUS II utazik Krétára.)
Jellemző rám, hogy 2 memóriakártyát próbáltam bele (és, kérem ezt jegyzőkönyvezni, az IXUS II-be is), amik közül egyik se működött, viszont a boltban nem volt több raktáron. Nem a bolt hibája, csak az átok hallatott magáról, ami rajtam ül, nem én lennék, ha nem lenne valami gebasz.
Szóval jelenleg 2×16 MB SD-kártyával versenyzek, tesztképek lassan majd csordogálnak. És egy tokot is vennem kell neki.