AmsterdAnniversary x3.

2014 november 2-án este érkeztem Amszterdamba. Másnap reggel már mentem dolgozni. Egy hét múlva bringáztam (mert addig darabokban volt, csak hétvégén tudtam összerakni egy Volendam trip kedvéért).

Most pedig, 2017 november 3-án Julival felkerekedtünk, és mert egymástól kb. 1 km-re vannak az irodáink, becsattogtunk együtt dolgozni:

3 éve vagyunk itt. A gyerekek suliba járnak, mi dolgozunk, hétvégén minitripeket teszünk. Nyugi van.

#lázgate, meg hogy úgy általában mi van.

Nem nagyon vertem nagydobra hogy mi van, de észrevehettétek, hogy jó ideje nincs Appvasárnap, nincs itt se poszt, nincs Instagram, max Twitteren csinálok ezt-azt, de ott se sokat. Nos a helyzet az, hogy most már harmadik hónapja beteg vagyok, ebből ötödik hete megy a #lázgate, ami leginkább ilyen hullámzó, naponta háromszor 40 fok körülre ugró lázat jelent. Ezzel fekszem most itthon.

Visszanéztem, január végén volt az első 2 napos betegszabim, amikor lázzal itton maradtam. De persze nem eleget, és innentől egy hónapig ment ez a marhaság, hogy lázasan (illetve napi 1-2×600 mg Ibuprofen hatása alatt) jártam be, hol jobban, hol szarabbul voltam, mígnem március elején valami 39 fokos láznál úgy döntöttem, hogy ennek már a fele se tréfa, és teljesen lerobbantam. Azóta nem tudtam bemenni egyszer sem, igaz persze, hogy itthonról azért be-betárcsáztam, ja meg de, március 13-án mintha dolgoztam volna egy napot, meg 16-án is.

Innentől pedig napi ~12 lázcsillapító mellett is simán 39-40 fokos lázam volt, amivel a holland egészségügynek jól feladtam a házifeladatot, vizsgáltak jobbról balra, aztán balról jobbra is, feküdtem kicsit kórházban, hogy tudjanak csinálni CT-t, meg ún. tenyésztéses vérképet (elkapni azt az időszakot éjszaka, amikor 40+-os a láz, és akkor levenni a vért, hogy mi történik), kérdezgette mindenki, hogy milyen egzotikus országban jártam, amire Magyarország volt a legjobb válaszom (nem, nem számítunk egzotikus országnak), volt bőrminta vételem, ami kb. olyan mint amikor az autópályából vesznek egy 10 centi átmérőjű 40 centi mély mintát, csak itt 3 mm az átmérője és saccra 3 méter mély (bizony, engedélyt kellett kérni a közműszolgáltatóktól!), és legfőképpen többnyire nem voltam magamnál. A leletek (már ami megvolt) mindig olyan eredményt adtak, ami szerint lehetett valami triviális bajom meg valami nagy bajom… Szóval paráztattak.

A vérképeim, CT-m, stb. azóta megvan, most ezt csócsálja szerintem vagy 20 doki (Magyarországon is 2 árnyékdiagnosztikai csapat), megy a Dr. House élőben. Hátravan egy nyirokcsomó biopszia, abból kiderül hogy mennyire nasty dologról beszélünk, aztán megküzdünk, amivel kell.

Egyébként a lázak még most is vannak, illetve: múlt héten volt egy rövid (2 napos) szakasz amikor teljesen lázmentes voltam, de aztán elkövettem azt a hibát hogy bementem a kórházba, és attól jól belázasodtam megint, szóval most megint mennek a lázak, de szerencsére nem annyira durvák, mint az elején-közepén, nem kell annyi bogyó se (ami nem baj, mert a májam nem annyira szerette a napi 3-4 Paracetamol-Ibuprofen koktélt, mint kiderült a legutóbbi májleletemből), és ennek hatására most végre be tudtam fejezni ezt a posztot, ami ha minden igaz március 29-én írtam meg félig.