foss címkével jelölt bejegyzések

Bruce Perens az OSI választásokon.

Bár ezek a választások zártak (hogy ne mondjam: belterjesek), Bruce Perens (FOSS guru, ex Debian Project Leader, és még egy sor más dolog résztvevője) a közösség támogatását kéri, hogy jelöltesse magát az OSI vezetőségébe, minden várható nehézség ellenére. (A nehézségek a bulvár rovatba tartoznak, de van ott minden a személyes ellentétektől a Perens-féle anti-vendor (pl. anti MS-Novell) állásfoglalásokig.)

A céljai (amennyire én meg tudom ítélni) támogathatóak:

  1. A vendor jelenlét csökkentése az OSI-ban. Perens szerint túl sok olyan vendor kapott helyet az OSI-ban, aki szegről-végről kapcsolódik az open source világhoz, de nem alapvető stratégiája a nyílt forrás. Szélsőséges példa a Microsoft, aminek — sez Perens — a közelmúlt-beli nyílt forrású fellángolása OSI széket eredményezhet. A lényeg tehát: a munka javát végző közösség reprezentációjának visszaállítása a FOSS szervezetekben a
  2. A használatban levő licenszek számának csökkentése. Bruce saját kutatásai szerint 4 db. olyan (egymással kompatibilis) licensz létezik, ami az üzleti és nem-üzleti open source világ igényeit maradéktalanul kielégíti, és ebből a négyből három szövegezése nagyjából egyezik. A többi kb. 65 (OSI által jegyzett) licensz pedig arra jó, hogy elriasszon fejlesztőt, esetleges üzleti felhasználót. (Egyes licenszek ezen kívül persze viccesek is.) A szabad szoftver világ egyik alapszabálya, hogy ha van egy ötleted, előbb nézd meg, hogy valaki implementálja-e már, és ha igen (és persze jó a fejlesztés), inkább szállj be abba ahelyett, hogy újra feltalálnád a spanyolviaszt. Perens ezt akarja elősegíteni a licenszek piacán is.

Aláírásgyűjtés itt.

WTFPL.

WTFPL (Do What The Fuck You Want To Public License):

DO WHAT THE FUCK YOU WANT TO PUBLIC LICENSE
Version 2, December 2004

Copyright (C) 2004 Sam Hocevar
14 rue de Plaisance, 75014 Paris, France
Everyone is permitted to copy and distribute verbatim or modified
copies of this license document, and changing it is allowed as long
as the name is changed.

DO WHAT THE FUCK YOU WANT TO PUBLIC LICENSE
TERMS AND CONDITIONS FOR COPYING, DISTRIBUTION AND MODIFICATION

0. You just DO WHAT THE FUCK YOU WANT TO.

MS és Yahoo.

44,6 milliárd dollár, I mean, wow. Vicces módon épp a biz.yahoo.com hoz egy (NYT) cikket, hogy mennyire mutatja ez a tényt, hogy a MS mennyire nem rúg labdába a mai IT piacon. (Persze nem anyagilag, hanem innovációilag.) És még ha össze is jön a merger, akkor is piszlicsáré lesz az új market share a Google-éhez képest. Tényleg durva belegondolni, hogy több, mint 20 éve ugyanabból keresik a kenyerüket, ennyi erővel alumíniumot (“alúminum”) is munkálhatnának meg.

Ami nekem (és a FOSS freakeknek) kicsit érdekesebb-aggasztóbb és vizsgálatra érdemes, az a Zimbra helyzete. Pontosan 4 hónapja, hogy a Yahoo megvette a Zimbrát, a Microsoft Exchange legígéretesebb ellenfelét. (Hopp, a Zimbra post azóta is itt figyel a draftjaim közt.) Nem is nagyon nyúltak hozzá, viszont az MS-től nem várható el (ismerve az üzletpolitikájukat), hogy csak úgy meghagyja ezt a kis maverick közösséget. Ami biztos: a Zimbra nem 100%-ban nyílt forrású szoftver, teljes és hatékony forkolásról tehát szó sem lehet. Az is biztos, hogy persze meglevő szerződéseket nem rúghat fel a Yahoo/Zimbra/MS, tehát ha bekövetkezik a merger, a Zimbra nem szűnik meg teljesen — viszont azt is tudjuk, hogy a Microsoft (de még a Google is) tudja, hogy kell egy projektet kiéheztetni házon belül, lassú halálba terelgetve azt. És az is egyértelmű, hogy a Zimbra ügyfelek jelentősen be vannak szarva, illetve még ha a probléma meg is oldódik (mondjuk a Yahoo! visszautasítja az ajánlat), akkor is napfényre került a probléma: a Zimbra nem nyílt, a Zimbra veszélyes. És az enterspájz (a Zimbra fő célközönsége) ezt igencsak nem szereti. Többen fölvetik megoldásként a Zimbra GPL-esítését, és persze ez megoldás lenne, de nem hiszem, hogy be tud következni: a Blackberry- és hasonló proprietary API-kat valószínűleg nem kapták csak úgy, ott csúnya NDA-k köttethettek meg, meg hát csak kifizettek érte valami 360 millió körüli dollárt.

A lényeg mindenesetre az, hogy akárhogy is végződik ez a sztori, fény vetült a “kábé-nyílt” alkalmazásokkal kapcsolatos nagyon súlyos általános problémára, amit RMS már nagyon régóta mond: hogy ami majdnem az, az nem az, és egy kábé-szabad szoftverrel ugyanúgy veszélyben vagy, mint egy teljesen proprietary-val. Ahogy egy random Zimbra ügyfél írja:

Well, on one part is actually our own fault. This will teach me to never look again “kind of” opensource products, with attribution clause. One or two purchases down the road, and all hell breaks loose.

(Teg)napi wow.

  1. A Nokia megvette a Trolltech-et. In retrospective, előttem (volt) az út, bejártam állomásait:
    1. Először volt a Linksys-féle VoIP-NemTelefon, Windows CE-vel vagy mivel, tanítanivalóan használhatatlan felülettel, illetve tanítanivalóan használhatatlan SIP-pel.
    2. Aztán rákerült a Skype, fogadok szegény Jasna azóta szenved vele…
    3. Aztán jött a kis SMC Skype telefon (és társai a Belkintől meg aki még rebrandelte a cuccot), amin már QT (by Trolltech!) futott, és csodálatosan használható, user friendly volt, az akksi élettartamától eltekintve. Az egyik legjobb ui, amivel életemben találkoztam ilyen off-mainstream eszközön. (iPhone-t nem próbáltam.)
    4. Aztán jött a 3 csodálatos ajánlata a sokezer perc lebeszélhető Skype-pal (link nincs).
    5. Most meg megvette a Nokia. UI heaven.
  2. A Barracude Networks a közösség segítségét kéri, hogy megvédje a ClamAV-ot a gonosz Trend Micro támadásától, aki beperelte a Barracuda-t az általa használt ClamAV kód miatt. Nice.

Olcsó “MP4″-lejátszók és a Linux.

South Park az OrionTegnapi messzeotthon látogatás meglepő fejleménye, hogy leemama beruházott egy tizennyolcezer forintos hang- és videolejátszó kütyübe. Kis iPod-replacement, 2 GB saját memória, plusz 2 GB micro SD, zseniálisan olcsón. (Azt hiszem a Sparban impulzívshoppingolta, konkrétan kefír helyett.) A videolejátszás egy 2″ (208×160 pixeles) kijelzőn történik, ami persze nem egy Dolby surround HDTV megoldás, de arra, hogy tömegközlekedésen, sítúrán (Franciaországba menet) ne und halálra magadat (miközben a busz tévéjén dél-koreai szürreális western megy a veled utazó esztétika szakos haver-haverja jóvoltából), tökéletes: 4 gigára teljes South Park évadok ráférnek, vagy a Miro műsorok, amire itthon nem volt időd. (Én most 91 unseen feed elemnél tartok…) Jelenleg ott tartok, hogy (mivel se bringán, se autóban nem nagyon tudok videózni/zenét hallgatni) próbálom jusztifikálni magamnak, hogy miért van szükségem nekem is egy ilyenre.

A kütyü érdekessége a mi szempontunkból, hogy saját videoformátuma van, amit a ffmpeg (és a többi szintén zseniális Linuxos konvertáló eszköz) alapból nem ismer, a gyári CD-n biztosított konvertálóprogram pedig (allegedly) egy rakás szar, és hát persze Windows only. A formátum politikai hátterében az áll, hogy az ilyen eszközöket gyártó kínai cégek nem akarták kifizetni a kis mobilformátumokhoz kapcsolódó díjakat, ezért fogták magukat és kifejlesztették a saját formátumukat.

A formátum AMV, vagy MTV néven fut, és bár nem triviális, remek eszközök vannak hozzá Linuxon. Bővebben…

Steven J. Vaughan-Nichols: a Linux az enterspájzban van!

Here’s the business case. You tell me if it’s not compelling. You can buy 100 $500 PCs running a free version of Linux, hook them to a high-speed Internet connection for a $1,000 a year and use GAPE at $50 per user account per year. Finally, we’ll throw in a grand for a Linux server. That’s $57,000 for your equipment, your connectivity, your operating system and your applications.

Now, let’s say you want to run Vista Business. First, you’ll need 100 PCs that can run it. The cheapest deal I can find today for machines I’d consider adequate for Vista Business, which is to say they must have at least 2GB of RAM, is for the Dell OptiPlex 320 at $707 a PC. Of course — unlike with Linux, which always includes an office suite, OpenOffice — for those times when the Internet is down, you’ll need to buy an office suite. If you went with Microsoft Standard 2007, with a little shopping you can get it for the upgrade price of about $200 per copy. So, on the PC side alone, we’re looking at $90,700.

All done? Not quite. To get the most from Microsoft Office 2007, you really need to be operating it with a minimum of Microsoft Server 2003 ($4,994 base price plus 100 CALs (client access licenses)), Exchange 2007 ($7,399 base price plus 100 CALs) and SharePoint 2007 ($13,824 base price plus 100 standard CALS). If you’re running Windows you probably already have Server, so we won’t count it. Throw in another two grand for the Exchange 2007 and SharePoint 2007 servers, and a grand for the Internet connection, and (insert sound of old-fashioned adding machine) the final total is $114,923.

Steven J. Vaughan-Nichols összehasonlításában a Linuxos céges megoldás kb. feleannyiba jön, mint egy Windows alapú iroda. Nem TCO, mert kihagyta pl. a rendszergazdákat, de az arány impresszív.

Nintendo DS tartósteszt.

Marci legújabb szerzeménye egy Nintendo DS, a jelenleg legjobb portábilis játékeszköz. Természetesen 3 napon belül Linuxot futtatott rajta, úgyhogy — mivel engem nagyon is foglalkoztat a DS-beszerzés gondolata — megkértem, dokumentálja le nekem az első lépéseit a kütyün. A Tovább után tehát Nintendo tartósteszt-vagymi (igazából tartósteszt majd akkor lesz, amikor megírja a többi tapasztalatot) első lépései, írta Lippai Marcell műve. Bővebben…

Az IBM szabadalomszabályozás-hackje.

Az IBM-nél valaki kitalálta a (PJ szerint) GPL óta a legzseniálisabb jogi hacket a szabadalmi portfólióval való visszaélés (magyarul patent trollkodás) ellen. Fight fire with fire, akasztják a hóhért, avagy a patent trollokat saját pályájukon lehet hátbatámadni.

Szabadalmi védettséget kérnek a következő folyamatra:

System and method for extracting value from a portfolio of assets

Vagyis (nyersfordításban):

Rendszer és eljárás vagyontárgyak portfóliájából való érték kinyerésére

A dolog lényege már az első mondatból sokkal érthetőbbé válik:

A system and methods for extracting value from a portfolio of assets, for example a patent portfolio, are described.

Azaz:

Rendszer és eljárások érték kinyerésére vagyontárgyak (assetek) portfóliójából, például szabadalom-portfólióból.

Zseniális! Ha szabadalmi védettséget kapnak az eljárásra, amivel a patent trollok rettegésben tartják a világ (az USA) valóban innovatív felét, hogy fognak utána patent trollkodni szabadalomsértés nélkül?

Steve Ballmer, a próféta: szabadalmi per a Red Hat és a Novell ellen.

Az első per, amit Ballmer megjósolt a közelmúltban. 9-én indították, itt a kérdéses szabadalom (de az majdhogynem mindegy is), itt a Groklaw coverage: PJ most épp a perelő cég, az IP Innovation LLC hátterét kutatgatja, hogy hol kell az ügyben keresni a Microsoftot. (Persze van egy gyenge esélye annak is, hogy Ballmer szimplán jólinformált, vagy vátesz. De körülnézni nem árt.) Amit eddig lehet tudni, röviden: az IP Innovation LLC az Acacia nevű cég leánya, amely cég viszont viszonylag ki van tömve Microsoft vezetőkkel, on the board, az egyikük ráadásul szabadalmi szakértő. (Erről a szálról részleteket PJ-nél keress.) Ez utóbbi október 1-én kezdett az Acacia-nál. Október 9-én pereltek.

Ami még érdekes: ha emlékszünk, az USA-ban tavaly felmerült az igény, hogy a meglehetősen szemetes szabadalmi szabályozást és a szabadalomortfóliókat rendbetegyék, pont az ilyen esetek megelőzésére. A probléma, mint azt mindenki tudja, az, hogy bármilyen patent troll cég bejegyezhet ilyen és hasonló joker szabadalmakat, anélkül, hogy pontosan tudnák, hogy miről beszélnek. (Példa a “whitespace beillesztése“.) Aztán amikor valaki (valódi fejlesztés és munka keretén belül) megvalósít valamit, amire rá lehet húzni a szabadalmat, perelnek. Ilyesmibe szaladt bele a RIM a Blackberry kapcsán (és nemrég az összes amerikai mobilszolgáltató), és ilyen szabadalmakkal van tele a Microsoft szabadalmi portfoliója is.) Nos, a most a perben szereplő szabadalom volt az egyik példa, amit felhoztak a veszélyes szabadalmakra.

Szóval kövessük a Groklaw-t, kíváncsian várom a fejleményeket. A SCO, aki legutóbb hasonlóval próbálkozott, nincs helyzete magaslatán: a csődbizottság hamarosan feláll, a Novell, a Sun és Missouri állam már bejelentkezett a pénzéért.