Nexus Hollande.

Szegény Nexus 5-öm micro USB csatlakozója megadta magát, pontosabban ez félig igaz (= 512 kilodta), kontakthibás lett. Így aztán hol tölt, hol nem — van egy tablet itthon, ami hasonlóan viselkedik (gyerekek addig nyúzták…), lassan megalapíthatjuk a hol töltők (hol nem) társaságát. Én meg számítógépen olvasom a Twittert, mint az állatok.

Ebben csak az a frusztrácionalizálásotokba (ez most divat így írni ugye?), hogy jelenleg megint nem tudnék mondani egy készüléket, amire jó szívvel lecserélném, pedig így, hogy törött a hátlapja (→ GPS szarozik; persze új hátlap 15 euró körül kapható), meg most ugye a töltés sem megbízható, lassan ez lesz a helyzet. Jó lene kivárni az új “kis Nexust”. Meglátjuk. 1+2 nálam pl. a NFC (hiánya) miatt kiesett. Jó dolog az NFC.

Más: ma vettem észre a sors kegyetlen fintorát, hogy a francia köztársasági elnök az egy Hollande. Úgy történt, hogy első olvasatra azt hittem, hogy a holland (nemlétező) köztársasági elnök tüntette ki az Amszterdam-Párizs vonat utazóközönségét megmentő Férfiakat — pedig hát lófaszt, a Hollande volt az, aki a francia elnök… De legalább keresztnevében francia, akarom mondani Francois.

(A vonat pedig zseniális, Amszterdamból 3 óra + ÁFA alatt lent vagy Párizsban, ha jó előre tervezed, akár 40 körüli euróért… most a lövöldözéssel persze ezt már mindenki tudja, úgyhogy biztos jó tele lesz, de egyszer mindenképpen kipróbáljuk családilag.)

Android (stock) Camera app mókázás.

Sose használok vakut a ‘droidom kamerájával, mert hát szar és értelmetlen, mégis feltűnt a minap, hogy valamely időpillanatban eltűnt a stock Camera appból a vakuzás ki-be kapcsolása, mint opció. Tudod hogy tűnt fel? Hogy bekapcsolódott a vaku, és hirtelen nem találtam, hol kell kikapcsolni. Rémlett, hogy ott volt egy ilyen kis villám ikon, de nem volt ott többé.

Mint kiderült, ez egy létező probléma, a Camera app öntudatra ébred, és “valahol el kell kezdeni a robot világuralmat” felkiáltással bekapcsolja a vakut, átlag halandó számára kikapcsolhatatlanul. Szinte hallottam ahogy mondja, válaszul a “hogy a faszba kapcsolom ki a vakut” kérdésemre: “I cannot let you do that, lipilee.”

No elég az hozzá, hogy a Clear data ravasz alkalmazásával HAL 9000-teleníthető a Camera app, igaz, mindent újra be kell állítani amit esetleg korábban beálltottál (leginkább semmit), és ezután, lo and behold, megint ott a kis villám ikon.

Szóval közeleg a gépek lázadása, de amíg van Clear data, addig egyelőre jók vagyunk.

Amsterdam és az Open Data.

20 perc múlva kezdődik az Amsterdam Gay Pride részeként rendezett Canal Parade, a világ egyik legtutibb pride bulija, úgyhogy (egy suta átvezetéssel) beszélgessünk a nyitottságról.

Kiderült ma számomra (röviden #til), hogy az amszterdami városvezetés nagy hangsúlyt fektet az általuk termelt-gyűjtött adatok nyílttá tételére. Ha jól értem, 2012 óta fut egy amsterdam open data nevű projekt, amelynek keretében a város által generált adatok nyíltan elérhetők, letölthetők, és jelenleg 18 témakörben 664 datasettel tud játszani az érdeklődő.

A datasetek kereshetők, sőt, a város látszólag kifejezetten örül neki, ha használod az adatot: ha írtál egy alkamazást ami erre a szolgáltatásra épül, azt promózhatod, ha szeretnél újabb adatokat elérni, vagy egyéb ötleted van, azt is betolhatod, és most júliusban szerveztek egy hackathont is Smart City témakörben.

Például. Ezen az oldalon pl. megnézhetjük, hogy mennyi szabad hely van épp az amszterdami P+R parkolókban. Percenként frissítve, online. Ha minden igaz, ez a webapp ezt a publikus datasetet használja, konkrétan talán ezt a JSON-t. De létezik dataset pl. a gesztenyefák elhelyezkedéséről is.

Az adatok egyik legjobb felhasználása a maps.amsterdam.nl, ahol egy rakás érdekesebb Open Geo Data adatforrás van Google Maps overlay-ként vizualizálva. Pl. van térkép az AirBnb árazásról (turistáknak hasznos), az amszterdami méhek elhelyezkedéséről (figyelem, a vadméhek külön térképet képeznek!), nekem meg pl. külön érdekes az amszterdami épületek kora, vagyis a város épülésének-fejlődésének térképe, amiből végre kiderült számomra, hogy az irodánk épülete 1877-78 környékén épült, az otthonunk pedig 2006-ban. Az 1800-1900 közti időszakról (a “második aranykor”) van animáció is:

Illetve érdemes még megnézni az amszterdami Map of Maps-et, ahol megfordítják a dolgot: ráklikkelsz a térképen valamire, az pedig az összes ott elérhető adatforrást kilistázza.

A fenti persze csak ízelítő; Amszterdam tele van érdekes és szabadon elérhető adattal; szóval maps.amsterdam.nl és amsterdam open data, érdemes böngészgetni!