És igen, és megvan.
Kijött a Bitlbee 1.0 verziója, ugyan Sarge-ban persze nincs benne, de backports.org-on ott van. Frissíteni ajánlott: nem tudom, hogy van-e kapcsolat, de csont nélkül megy a Google Talk accountom is! Úgyhogy mostantól ICQ, jabber.org, gmail.com, meg egy harmadik (privát) Jabber account figyel az account listámban.
És ennek én örülni tudok.
Címke: im
IM for life – again.
Na, ezt már szeretem. A GMail-es GTalk-os accountomon kívül minden online. A megoldás neve: bitlbee. Mert jó a CenterICQ is, de sajna mindenféle accountból csak egyet kezel, ráadásul IRC-ben elég ergya. De most (illetve már egy ideje), a bitlbee segítségével ez mind ki van küszöbölve: IRC kliensben (jelen esetben irssi) tolok minden instant messaging szolgáltatást, minden ember egy új irssi window, ami egyrészt maximálisan használható (az esetleges látszat ellenére), másrészt minden egy helyen van logolva (a korábbi screen-es megoldás persze itt is játszik), meg hát nézzünk magunkba: nem a 90-es évekbe vágyunk vissza mindannyian? Konzolos IRC kliens, naphosszat online az R-III-ról, news, pine… Hát ebből a világból hoz vissza egy szeletet ez a megoldás.
A gondot egyébként (eddig) az okozta, hogy a bitlbee látszólag nem támogatott TLS kapcsolatokat, pedig nekem egyes Jabber accountoknál ez létfontosságú. Így csak ICQ-ra (meg a jabber.org-os, kevésbé fontos accountomhoz) használtam kussban (augusztus 14 óta, for the record), majd ledokumentálom, ha tényleg minden működik rajta, ami kell, gondoltam magamban. Aztán feltettem a gnutls-bin csomagot (aptitude install gnutls-bin), és hozzáadtam a kapcsolatot így:
add jabber [username@server] [password] [server]:5223:ssl
És láss csodát: csont nélkül feljelentkezett!
Most sunshine-happyness, teljes mellszélességgel élvezem a bitlbee szolgáltatásait, a GTalk-os userekkel meg majd beszélgetek, ha a Google megnyitja a hálózatát más Jabber szolgáltatók felé.
(Felhívom a figyelmet továbbá a transzparens Eterm ablakra, aminek a hátterében a Gnome bonobo majmos háttere látható – a desktopom háttere.)
IM for life.
ICQ, illetve tágabb értelemben Instant Messaging témában fogok szólni.
Az ICQ jó. Tudjuk, hogy a Jabber persze jobb, de sajnos ezt csak kevesen tudjuk, márpedig egy IM protokoll igazán akkor jó, ha egynél több ember használja, horribile dictu: tömegesen el van terjedve.
Tehát az ICQ az az IM protokoll, ami jó is, el is van terjedve. A gond a hordozhatóság: bár a neten tárolt kontaktok régóta megoldottak, nincs online log. (Legalábbis legjobb tudomásom szerint.) Továbbá az ICQ (illetve tágabb értelemben az IM) kliensek általában hülye portokon kommunikálnak: az ICQ az 5190-es TCP-n, a Jabber a 6222-es TCP-n (illetve, SSL esetén, a 6223-on, és ugye mindenki használ SSL-t?), amik nem csak hogy hülye portok, de fixek is, amiket érzékenyebb cégvezetések esetén könnyű letiltani. Maradhatna a Java, meg a Flash, de az már egészen hibás megközelítése a megoldásnak. (Na jó, a Flash-t elfogadom apokrifnak.) A végső megoldás kell tehát, a kapu, ami nem szarozik, hanem egyből a végső IM paradicsomba teleportál bennünket.
Ez pedig a parancssor: a CenterICQ, a Screen, az SSH, meg egy terminál emulációs program. Mert mit csinálok:
1. SSH kapcsolat külső gépre.
2. Screen indítása.
3. CenterICQ indítása, ICQ és Jabber accountokkal automatikus fellángolás.
A többit kitalálhatjuk. A dolog előnyei:
1. Az SSH port a legritkább esetben van zárva. Egy határozatlan külső címen ülő külső szervert gyakorlatilag lehetetlen elérhetetlenné tenni.
2. Az ICQ (és Jabber) kliens a Screen-nek (CTRL+A + D, detach funkció, ugyebár) köszönhetően állandóan online lehet. Úgy értem, hogy állandóan. 24/7.
3. A logok egy gépen vannak, nem szanaszét, mint valami vándorcirkusz.
4. Az egész dolog pontosan annyira biztonságos, amennyire az SSH az. Ebbe most ne menjünk bele mélységileg, abban talán megegyezhetünk, hogy az SSH eléggé biztonságos. Onnantól meg a user saját szíve joga, hogy a saját CenterICQ accountját mennyire védi.
A fenti példa mutatja, hogy minden megkerülhető. (Nem bizonyíték, csak példa.) A főnökségek kénytelenek megbízni a dolgozóban, hogy elvégzi a dolgát.