Take 4.

Az utóbbi 6 napon háromszor szopatott be az önkormányzat az autó forgalomból kivonásával kapcsolatban, és azért csak ennyiszer, mert úgy tudtam, hogy kedd és csütörtök az időpontosok napja, ezért múlt csütörtökön nem mentem be. (Időpontot most szeptemberre lehet éppen kérni a neten.) Múlt szerdán nem értem oda időre: zárás előtt 1 órával (ez 15:30-kor van) már nem adnak ki sorszámot, én balga meg nem átallottam négyre odamenni. (Google ügyintézés kötötte le az időmet, de ez más téma.) Pénteken (reggel fél 9 körül) a biztonsági őr azzal fogadott, hogy “ma nincs gépjármű ügyintézés” (ennyi, indoklás nuku, bár az értesítő levélen ott van a pénteki idősáv is), jöjjek hétfőn. Ma pedig (14:30 körül, három és fél órával a félfogadás vége előtt) már nem volt sorszám a sorszámkiadó csodamasinában, kérdésemre pedig, hogy ilyenkor mi a teendő, a szokásos “hát még ezt se tudja, hol élt ez eddig” modorban azt a választ kaptam, hogy “hát próbálkozzon holnap.” Taktikus voltam persze, mert tudtam, hogy kedd és csütörtök az időpontosok napja, de persze megint én vagyok a hülye, hiszen már ma is úgy volt (új rendszer!), hogy keverve jönnek az időpontosok és a magamfajta csokkerek.

(Aki jól tud angolul, ismerheti azt a gusztustalan amerikai kifejezést, hogy “duh“, tinilányok szokták mondani tinisorozatokban — ez az a fajta nézés, amit a magyar hivatalokban kapsz: “már ma is így volt, duh“. A magyar bürokrácia minden hibáján felül még ráadásul “duh“-bürokrácia is — ez még ellenszenvesebbé teszi.)

Ez, a nap másik két Hivatal jellegű ügyintézésével, lehangolt: időnként az ember úgy érzi, átcsapnak a feje fölött a hivatali ügyintézés hullámai, az egyik félkilós paksamétával (gépkocsi ügyintézés) szaladgálok az önkormányzatba, miközben Jul a másik félkilós papírhalommal (Solymárfork elektromos bekötése, és az akörül kialakult 60 ezer forintos félreértés) próbálja felgöngyölíteni, hogy melyik hivatalnoknál veszett el az az aprócska info, hogy nekünk itt (a törvényben olvashatóval és a korábban tudtunkra hozottal szemben) fizetni kell, nem is keveset — mindeközben próbálom a KGFB biztosítómtól kinyerni a (most már tudom a szabatos kifejezést) kártörténeti igazolást (ez a bonus-malus izé, meg hogy le van zárva a szerződésem, mivel a biztosított gépjárművet ellopták — bár az lett volna ilyen körülményes), mert bár befizettem a szerződés szerint fennmaradó biztosítási összeget, elküldtem nekik, és a tértivevényes cetli szerint át is vették, jelen állás szerint ebből is személyes ügyfélszolgálat-hopping lesz… Szóval ha az embernek nincs napi 2-3 órája az ilyen ügyintézésekre, akkor bizony ebben az országban ne vegyen autót, ne akarjon házat építeni (hah!, bár tartanék már ott), lehetőleg céget se alapítson, ne házasodjon, és tulajdonképpen a legjobb, ha elbujdokol valahova és remeteéletet él — bár biztos vagyok benne, hogy annak is van valami kitöltendő formja.

Szóval kérek engedélyt elbujdosni.

Fekete Sárkány update.

Reggel hívott a biztosító, hogy utalnák, a pénzt. In fact, már rég utalták volna (mintha 2 hónapja ők kergetnének engem, hogy “heló, hadd utaljunk már!”), ha meglenne az önkormányzattól a forgalomból kivonás igazolása, de nincs meg. Ez a mozzanat eddig nem volt meg, emlékeim szerint talán egészen konkrétan is rákérdeztünk (én is, Jul is), hogy akkor a rendőrségi papírok elküldésével (személyes bevitelével) akkor minden megvan amire szükségük van akkor? Szóval itt van a következő próbatétel.

Be is slattyogtam az önkormányzásba a rendőrségi felfüggesztő határozat második eredetijével, ahol megtudtam, hogy mit sem ér ez így magában, hiszen a bank (lízingcég) nem küldte át nekik az autó törzskönyvét, anélkül meg ugye. Ismeretlen mozzanat II., tudomásom szerint a biztosító intézi a lízingcéggel a papírmunkát, hiszen a pénz is közvetlenül nekik megy majd, és ők uta(Mondjak valamit? A jelen postban szereplő három hivatal közlgatnak nekem vissza maradékot. (És persze leírva nincs, de emlékeim szerint erre is rákérdeztünk: “tehát akkor azon kívül, hogy kikérem a lízingszerződésemet [megvolt] és bejelentem nekik, hogy ellopták az autot és a biztosító majd keresi őket [megvolt], nem kell a lízingcéggel szöttyögnöm?”) Miért is adná ki a lízingcég bemondásra a törzskönyvet nekem, az adósnak? Nem is szórakoztam ezzel eddig — hiba volt. (Lehet, hogy ez is egy ilyen csukafogta rókázós helyzet lesz? Hogy a biztosító nem intézkedik addig, amíg nincs forgalomból kivonás, ami viszont nincs addig, amíg nem itézkedik a lízingcég, ami viszont nem intézkedik addig, amíg a biztosító, ami viszont nem intézkedik, lásd a mondat eleje. Mint a Gázművek.)

Most tehát felváltva hívom a biztosítót és a lízingcéget (auto redial funkció jól jön), de persze délután 4 után (főleg hétfőn, főleg júlusban) mindkét helyen már felkészülés van az ojjektum elhagyására, az egyre csöndesebb irodát csak a kézből kiejtett tollak zaja veri fel egyszer-egyszer.

A biztosítási összeg egyébként egész tűrhető, kicsit kevesebb, mint az Eurotax, de nem sokkal.