Weak become heroes.

Egy éjszakázós projekt miatt The Streets-et hallgatok…

…és mindent, amit a YouTube felad körülötte (vannak azok az éjszakai munkák, amikor jó az Autoplay). 90-es évek dárenbéz, visszajön minden kora-közép 2000-es évek emlék, akkori főnim James (akitől az egész Streets jött), ahogy roadtripeltem Olecko-ba erős gyorshajtásban a legénybúcsújára, ahogy meleg nyári péntek esténként ültünk a váci utca környéki helyeken amerikai kollegákkal csirkeszárnyat tolva, amikor persze nem épp Sark kert vagy Szóda udvar volt a cél Baltsyval (vagy épp az ős-, a rom-Gozsdu), a hétvégi túlórák amiket basszameg akkor még élveztem, ezekkel a zenékkel amiket szintén, a mindenhova bringával járást akkor is amikor hát hogyismondjam hát na, hát ittunk.

A nosztalgia egy szuka. Dolgozzunk.