Ilyen egy elbaszott napot. Egyetemen

Ilyen egy elbaszott napot.
Egyetemen főszakirányválasztás határideje január 6 volt. Ennek megfelelően Konczy és én 9-ére beterveztük, hogy pótoljuk, utólag, különeljárási díjat fizetve. Ehhez persze kell a TIRIS kártya nevű intézmény, hogy ugyebár pénzt utalnánk át mi. Nem találtam meg este, és itt kezdődik a mai nap vidám története.
Ébredés hajnali 5-kor, kivillamos Hűvösvölgybe, hátha ott – ott se. Az egyetlen esélyes hely, ahol lehet, az iroda – irodakulcs kölcsönadása tegnap, nálam kulcsnak nem levése, tehát annak megvárása, amíg valaki más bejön. Aztán szerencsére TIRIS barátunk meglelése irodában, fiókban, pénz átutalva, cucc leadva, hurrá, de azért akkor is: ilyen bénaságnak is csak velem megtörténése.
A reggel 5-ös keléstől még álmosabban dülöngélés, mint tegnap, produktivitás a padlón (bár azért csak sikerült beindítani a bayesian tanulást a spamfilterben), annak gondolása, hogy egy duplakávé tolása megoldja a dolgot. Ajtónak valami fasztarisznya általi rámcsapása (ha nem lennék álmos, kivédtem volna; hiába, kell az a kávé), kávé kiömlése és általa 2 ujjam összeégetése (sőt, a kávészag permanens beleégése), utána, mint jó dolog végzése után, ingemen landolása, nagy barna foltnak az ő hagyása.
Ezután várakozás Don Pepe pizzára, ami 2 órán át nem jött meg. Fizetés megtagadása (futár részéről ennek elfogadása, zsörtölődések és egy telefonálás közepette), pizza hideg, nem az, amit rendeltünk, de már fejemnek fájása az éhségtől, így megevése, ímmel-ámmal.
A nap egyetlen jó momentuma eddig, hogy az egyetem (gollam! gollam!) miatt a Duna mellett kellett haladnom, ami viszont gyönyőrű, ahogy majdnem teljesen be van fagyva, és a kanyarban feltorlódott egy csomó jég. Este GNR próba, ami ilyen fájós fejjel nem kecsegtet sok jóval. Utána pedig Tigrics az A38-on, ami teljesen kétséges, hasonló okokból.

Dam dabadam szansájn, dam dabadam múnlájt.

múnlájtEzt még 6-án csináltam, ahogy a hold (teli) besütött a jéggel (teli) ablakon, és nagyon szép volt. A kurvanagy képen talán kijön a sok pici színtörés, míg a kicsit nézve a felületes szemlélő azt hiszi, hogy belevakuztam egy ablakba. De ah, ne ítéljünk mi elhamarkodottan, hisz figyeljük csak meg, hogy az ablak kerete, bár látszik, sötét (megvilágítás oldalról), tehát vaku kizárva.

A királyság itt van

Nem vagyok valami kirobbanó formában, de legalább okkal: Gyűrűk Ura 3. Hibátlan. Az előadás fél 4-kor fejeződött be, de nagyon megérte. (És még kubai kaját is ettem.) Ha belegondolok, hogy egy éve ilyenkor már egy éve minden nap ezt műveltem, hogy 4 óra (se) alvás, utána meló (plusz gyurma, napi kétszer), hát, mit mondjak, talán megöregedtem. Viszont érdemes volt premierre menni: már a metróban feltűntek a tünde-köpönyeges emberek (néhányan Elrond-, néhányan Legolas-séróval; én, hajmosás után, és még mindig fésű nélkül leginkább Frodóra hajaztam, éérteed, hajaztam), gondolom ők is rettegtek a Duna Plázában ólálkodó urukhai hordáktól. Én is, ezért felvettem a saját álcámat: egy síkabátot. Azt hiszem, sikerült eredményes álcát ölteni, igaz, minden bolt, még a kajáldák is zárva voltak már, így a hordák valószínűleg otthon nézték a BeleValóVilágot (Pandora beveszi, stb.) Majkapapa főorkkal. (Vagy fődork? És akkor Pundora a főpork?)
Azt viszont most megfogadom, hogy bár technikailag lehetséges immár (köszönet a legújabb, entrópiát nagymértékben növelő rfc-nek), sose fogom bejegyezni a békafarm.hu -t, se a lipilí.hu-t. Kisdobos becsszóra. (Jellemző módon az IE még nem támogatja az ékezetes domaineket persze. Ezek az új nyílt szabványok, mint a 15-20 éves UTF8 mindig összehabarják a Microsoft agyát.)