speak no evil

1. Google Chrome (pontosabban Chromium): egyszer már feltettem, aztán leszedtem, most megint feltettem, és próbálgatom. Nagyon szeretem a “pin tab” funkciót, illetve a jail-elt tabos alapelvet. Eddig azért volt külön Prism ablakban a GMailem, hogy ha a Firefox összeszakad egy elszállt tab miatt (ami azért előfordul), akkor ne menjen vele miden. A Prism-mel meg aztán jönnek a problémák, most pl. (dolgozik az Ubuntu packaging team) egy ideje a Prism saját magában nyitja meg az emailben küldött linkeket, én meg lusta vagyok utánajárni, hogy hogy kéne ezt a Firefoxba irányítani. Chrome alatt ez nem probléma. Maradéktalanul elégedett se vagyok: egyrészt hiányzik a Firefoxban létrehozott és megszokott minimalista környezetem: a Tiny Menus és a Smart Bookmarks, másrészt a banki ügyeimet Chrome-ban intézni, annak tudatában, hogy valószínűleg minden adatom letárolásra kerül valahol a Skynetben… na az neccesnek hangzik. Árnyalja a helyzetet, hogy a “pin tab” funkcionalitást Firefox alatt is elő tudom állítani, “there is an addon for that”, a neve pedig Tab Utilities, ami viszont egy rakás kifejezetten annoyance-kategóriás alapbeállítással jön — szop, lop, kávét főz, csak minek. De mégiscsak megvalósítja azt, ami nekem kell. És persze a Firefox mellett szól a rengeteg plugin, kivéve azokat, amik összeomlasztják a Firefoxot a GMaillel együtt… Szóval a meccs nincs lejátszva (messze nincs).

   A Chromium természetesen egészen egyszerűen telepíthető Ubuntura:
   sudo add-apt-key ppa:chromium-daily/ppa; sudo apt-get update; sudo aptitude install chromium-browser

   Telepítés után a Google idegesítő marhaságait (alapbeállítások) még érdemes kigyilkolászni, nekem pl. a Chrome ne fordítson le minden magyar oldalt, ne töltsön ki automatikusan minden formot, illetve a helyesírásellenőrzést is általában inkább fejben oldom meg.

2. Flash 10.1 r53 (041910-es release): szintén volt már fent is, aztán lent is, különösen azután, hogy a r52 nagyjából fixen szakajtotta össze a böngészőket minden egyes Youtube videó után. Az r53 eddig jól teljesít, a gyorsaságra eddig se volt panasz, meglátjuk, mennyire stabil. Aztán majd egyszer a telefonra is felteszem.
3. Seesmic Web: a telefonomon az 1.3 óta ismét Seesmic-et használok, ennek kapcsán tök véletlenül fedeztem fel azt, hogy a Seesmicnek van egy webes kliense is, ami nagyon jó. (Meg pl. azt is, hogy John Cleese valaha a Seesmic TV-n bródkasztolt.) Szóval a Seesmic Web nagyon jó, azóta az elsődleges számítógépes Twitter alkalmazásommá nőtte ki magát. Nagyon várom a ping.fm integrációt egyébként (a Seesmic nemrég felvásárolta a Ping.fm-et, úgyhogy ez egy ideje a csőben van), és az se lenne hátrány, ha a Seesmic Web geolocation támogatásán reszelnének egy kicsit, de igazából ennyi, amit fel tudok ellene hozni. Megér egy próbát.
4. Tasque: és végül a todo-kezelő alkalmazás. Van ugye a Remember the Milk, ami ezer sebből vérzik, de jelenleg nem tudok nála jobb feladatkezelő alkalmazást. És ahogy telefonon Astrid-ot használok a feladataim kezelésére, úgy asztali gépen Tasque-ot. Minimalista cucc, se keresni, se pl. tag-re szűrni nem tud, szóval gagyi fapad (nemrinyál, ingyenvan), de a feladatot teljesíti: ki lehet pipálni alkalmazást, editálni, jegyzetet hozzáadni. Szerencsére asztali gépen ha ennél több kell, ott a böngésző, és a rememberthemilk.com. Ubuntu alatt szimpla aptitude install tasque, aztán account beállítás.

Azt akartam kérdezni, hogy hogy kell Twitteren blokkolni a spammereket, de aztán megtaláltam. Egy ilyen feedre komolyan szükség van?

Pidgin alól, Ping.fm-en keresztül Facebookra/Twitterre tolni az okosságokat-és-kevésbé-okosságokat jó, mert egyszerű. Microblog-purple használatával ugyebár teljesen integrálható a Twitter folyam a Pidginbe, de ezt az infoáradat miatt hol használom, hol nem, mostanában többnyire nem (szétválasztandó a nagy jel/zaj arányú üzenetfolyamokat a kicsitől).

No a lényeg tehát, hogy “kimenő” microblogging célra viszont túlnyomórészt a Pidgint használom, mert kézenfekvő. Az egyetlen probléma a Twitter béna 140 karakteres korlátja, hiszen a Pidgin alapból nem mutatja, hogy hol tartasz. Probléma, mondom, pedig csak ex-probléma, íme, csak egy Google keresés kellett: a Convcharcount plugin (bigup Dossy Shiobara) semmi mást nem csinál, mint hogy a Formatting toolbar jobb szélére csücsülve jelzi, hogy hány karakternél tartasz az aktuális üzeneteddel. (A Debian csomag Ubuntu alatt is gond nélkül használható.) Ez azt is jelenti, hogy a Formatting toolbart be kell kapcsolni akkor is, ha egyébként mindig plain text-et használsz (mint én), de ez tulajdonképpen nem zavaró. Heck, még az is elképzelhető, hogy eztán egyszer valakinek küldök egy grafikus smiley-t!

gépel-gépel-gépel... affene.

Túranapló multimédia izés basz.

[Kiszedtem, mert a Twitter úgysem a releváns tartalmat hozta. Facebook lett a választás.]

Azért ez a realtime twitter bigyó vicces, nézzük pl. mi újság az Apollo 11 háza táján:

Ma reggel azt tanultam meg, hogy a /etc/apt/sources.list.d/ alá bepakolt extra deb források (mert a fő sources.list-et hagyjuk meg a hanyatló nyugat ópiumának az alaprendszernek, a jobb átláthatóság végett) csak akkor extra deb források, ha .list a kiterjesztésük. Ha nem, az Apt (és az Aptitude) nem foglalkozik velük.

Már megérte felkelni, ezáltal frissítettem a pidgin-microblog (azelőtt microblog-purple) csomagomat, ami a Pidginnek a Twitgin plugint nyújtja.

Most, hogy van @cmbp, feltettem a microblog-purple Pidgin plugint, és hopp, a twitter acc is beugrott a Pidginbe. I <3 Pidgin, és mindenkit, aki plugineket ír hozzá!

A Twitter megszüntette az SMS támogatást az Egyesült Királyságban, mert userenként 1000 USD/év költsége volt vele.

Egyrészt a Techcrunch első kommentelője szerint “Twitter – SMS = DEAD”, másrészt mindig gondolkodtam, hogy miből állják ezek a nagy közösségi szolgáltatók (illetve konkrétan a Twitter) a rengeteg kiküldött SMS generálta költséget. A Google Calendart még értem, mert ott van mögötte egy rendes cég, rendes üzleti modellel — na de a Twitter? Hát úgy tűnik ők is elgondolkodtak ezen.

Aztán persze felmerül, hogy akkor féllábú szolgáltatásként miért nem használják az email-to-SMS gatewayeket, mint az identi.ca: nem minden szolgátató adja, de még mindig jobb, mint a semmi… De ezt ők biztos jobban tudják.