Kemény: reggel óta (voltaképpen tegnap este óta) nem olvastam emailt. Egy teljes napig le voltam dobódva az összes IM accountomról (nem vettem észre, hisz nem néztem felé). A kis wireless router (SMC Barricade) pár perce besokallt és a routing táblájának teljes mértékű figyelmen kívül hagyása mellett döntött, a fenti helyzetek megváltoztatására tett kísérleteimet cudar kudarcba kergetve. (Cudar kudarc, cudar kudarc, szombat este ittasan mondd el sokszor.)
A nap a lakásom szépítésével és különféle tárgyak (angolul jobb lenne: certain artifacts) beszerzésével telt, meg apámmal meg paprikás krumplival meg Batával meg IKEA-val, meg Esterházyval (akinek az Alexandria-beli felolvasóestjét elcsíptük a Kossuthon), meg ilyenek. Holnap ugyanez, nagyon sok takarítani való van, de megrakjuk, valamint a netet mindenekelőtt be (vissza) kell vezetnem magamhoz (let the net come, eth cometh), ami CAT3-as kábelek mentén fogja vezetni a napom egy jelentős hányadát.
Ja, eljutottam a pontra, hogy végképp nem látom be a kókuszos biomatrac előnyeit (sőt! hisz én oldalt fekve alszom), és etéren totális tanácstalanság vett erőt rajtam. Faszki- és elegemvan állapotomban országomat egy matracért, amiben nem kapok végzetes gerincbajt, megvalósul a tehermentesítés, és különben is.
És: nemsokára költözöm! (-zök.)