Blue moon.

Blue moon.

Bringás idő van, halkan mondom. Kicsit túl nedves, de hát az sose hátrány, mondja bennem a macsó. (A bringás meg aláveti magát, ő nem annyira macsó, és kerülgeti a pocsolyákat.)

Álmomban megvertem Winkler Róbertet. Először boxoltunk, amiben ő volt a jobb, viszont utána odavertem a fejét a földhöz, szabadfogásban. Egyrészt sejtem, hogy a valóságban egyáltalán nem így nézne ki a dolog (van köztünk 10 centi meg kb. 20 kiló), másrészt fogalmam sincs, mi váltotta ki belőlem ezt az álmot. A másik álmom (milyen fura, hogy ma megjegyeztem őket): hárman őriztünk valami baszom nagy katonai létesítményt. Én voltam a vezér, és tanácstalan voltam, mert több bejárat volt (köztük a gigászi méretű puccos főbejárat, hisz katonai létesítményeknek mindig ilyen van), mint ember. (Ráadásul tök új létesítmény volt, és nem volt térképünk.) Ezt legalább vissza tudom vezetni a hétköznapokra.

October Rust. Úgy fest, havonta

October Rust.

Úgy fest, havonta sikerül egyszer kimozdulni valami érdekesebb (az én mércémmel, ne feledjük!) eseményre. Ez a mostani minimálidőkben egy kb. 2 órás séta volt, ez van. Annyira ritkán vagyok egyáltalán szabadban (akár utcán is) világosban, hogy teljesen színhiányos lettem: meglátok bármit, és tetszik a színe. Létezik ez? Hypovisulaitis.
A gallery elkészítése közben sílszerű lett volna Type O Negative-ot hallgatni, de a választás inkább Roni Size-ra és barátaira esett. Mert ilyen időket élünk.

Nincsen a világon szebb minta.

Nincsen a világon szebb minta.

Olyannyira megörültem, hogy kitehetem ezt a képet, hogy el is felejtettem írni mellé. (Pedig, mint láthatták a szerencsés elsőböngészők, odabasz az oldal layout-nak, ha nincs mellette szöveg, vagy legalább egy pár nbsp.)
Leírom hát, amit Konczy-nak írtam egy perce: szeretem a redundanciát. (Ő nem.) A redundancia, amit nem szeretek: a közúti ellenőrzések, a BKV-ellenőrök körében megvalósított redundancia. (Persze nem tartozom azok közé, akik ezeket a dolgokat eleve redundánsnak ítélik, a szó latin, és nem szakmai értelmében.)
Milyen vicces, mennyire nem volt még trend pár éve igazi, hardcore redundanciát építeni… Hiába, a drága számítógépek kora.