Vers mindenkinek.

Agyonbaszott sudár tested lepra eszi.
Füves fejed
Gennyes pofád
Kurva anyád
(© 1998 Angelday)

Egyébként is, a mai plastik.hu felhozatal remek. (Re-make, haha.) 1998 edition, 256-színű .gif-ek, egyensárga háttér (akkor még nekem is valami ilyesmi színe volt)…
(Hey, akkoriban már/még fizetős volt a .gif, nem?)

Axelero kicsit elszállt: ahányszor mostanában

Axelero kicsit elszállt: ahányszor mostanában hazajövök (ez általában kora reggel történik), mindig találok a postaládámban egy újabb dupla Ax-számlát: az alapcucc, megy egy „pótlap”, mert nyilvántartásuk szerint nekem/cégemnek hátraléka van. Ez egyébként hundert percent igaz, de kérdem én: ha ezeket mind befizetem (persze nyilván nem), akkor mennyi előrelékem lesz? Házi számításaim szerint olyan 50 ezer Ft körül. A „még mindig jobb, ha én tartozom” elvet követve be fogok fizetni egy statisztikai összeget (mondjuk 2 borítéknyit, vagyis kétszer a havi összeget), és akkor már nem kapcsolják ki a netet. Nekem meg ez bőven elég.
Na, menjünk dolgozni.

(Akinek nem tűnt volna fel, és ez meg is magyarázza e korai postot, szóval akinek nem tűnt eddig fel, a Vanbarátod Rádió online streamjét mostantól 200-an lehet egyszerre hallgatni, bizonyám.)

Sunset.

Corporate jail.

Este 8 fele közelítünk itt az üzemben (Nagyi kedvenc szavajárása ez: „na és mi újság az üzemben? Én ilyenkor rezignáltan elmondom, hogy nem „üzem”, hanem „iroda”, illetve nem „gyár”, hanem „cég”, de persze minek is.), nekem pedig ez a post az utolsó dolgom ma itt. Ahogy körbenézek, vannak még egy páran, ami szép képet állít ki a kizsákmányoló munkaerőpiacról. Viszont az a kivételes alkalom van, hogy Lol előbb fejezte be a melót, mint én, igaz, ő kb. múlt csütörtökön kezdte: azóta dolgozik megállás, pl. számottevő alvás nélkül, de a lényeg ebből az, hogy ma este találkozunk, akárki akármit csinál. (Ugye, Lol?)

Éljen hát a munkaerőpiac, „éljenek a nagy cicik”, éljen a Faithless CD, amit nem tudok számítógépen olvasni/hallgatni, szia iroda holnap. Szia takarítónő is, de ha még egyszer odébbpakolod az egyre kevésbé odatapadós aljú egéralátétemet takarítás címszóval, istenuccse olyat mondok, hogy én bánom meg. (Most néztem: az alattunk levő irodában tollseprűvel takarítanak. Normálisak?)