Szoftverszabadalmak. Nem.

Hát ez felbasz. Most olvasom a HUP-on, hogy betették a tüntetést Aug. 24-re, délután 4-től 5-ig. Hát fiúk. Egyrészt a (szintén HUP-on folytatott) szavazás eredménye szerint a 24-e a legkevesebb szaavazatot kapta, mint lehetséges nap: ekkor tudnak a legkevesebben elmenni tüntetni. A tüntetést erre a napra tenni: hiba. Másrészt, bár ezt még talán meg lehet magyarázni a Külügyminisztérium munkaidejével, munkaidőben nem sokan fognak elmenni. Harmadrészt „dizájnert keresünk”-reklámot postolni úgy, hogy holnap délben van a nyomdába beadás határideje, tehát kevesebb, mint egy nappal a határidő előtt: hiba. Negyedszerre pedig, domaint késve bejegyezni: hiba. Mit művelt eddig az FSF és az FSN?
Le vagyok törve. Mondja valaki, hogy ez csak vicc.

Morning shot.

Tell me about silhouettes.

A reggeli első pár óra a legszarabb. Ezt kell átvészelni valahogy, utána, kb. 10-11 körülre már lassan beindul a nap, délre megjön a kedv is, kommunikálsz, aztán délutánra megint úgy érzed, hogy mindent kibírsz, és mész bele az éjszakába, mintha kötelező lenne, kinek kell alvás, ki bír aludni itt. Aztán következő reggel kezdődik megint minden: koffeinhegyek, „nyugis” kétóra, és zene a fejbe: Andain, Skunk Anansie, Telepopmusik, Lamb, és, igen, Tatu is: bármi, ami pörget.

Lipi hajszobrászati tanácsai.

Wine and Soda.

Mossuk meg hajunkat, majd lőjük be kedvenc Yonderboi-sérónkat. (Előrefele lenyalt frizkó.) Ne várjuk meg, míg megszárad, hisz késésben vagyunk, meg különben is, férfiak vagyunk. Pattanjunk tehát kerékpárunkra fel, és 30 km/h átlagsebességgel (piros lámpákkal együtt!) haladjunk be munkahelyünkre. Lakatoljuk le kerékpárunkat (ez fontos: ha nem tesszük, az eszköz könnyen a tolvajok prédája lehet!), majd liftkártyánk segítségével utazzunk fel a negyedik emeleti irodánkba. Ha ügyesek vagyunk, eddigre hajunk megszáradt, és sikeresen megtörtént a „Yonderboi-frizkóból Beckham-frizkó” átalakulás. Elégedetten foglaljunk helyet bőrfotelünkben. Tükörbe ne nézzünk.