A magyar kiosztas meg mindig nem mukodik, el vagyok csigazva, varom a megoldast. A Gnome szar, es most a sajat boromon tapasztaltam, hogy eddig miert agaltam annyira ellene. Osszeganyolta a gepemet, upgrade-nel elore nem lathato bugok jonnek ki, ami szerintem a legnagyobb bun, amit egy sw elkovethet. (At kene mar ternem MacOS-re.)
Megjottek viszont a HUP poloim, igen, tobb, mert elbasztam a rendelest. Vegulis nem baj, jol jon az meg valamikor.
Visszakerult hozzam a fenkyepezom is, ez is vidam dolog, mindjart osszeszedem magam romjaimbol es letoltom a kepeket rola.
Aztan rajottem, hogy a telefonomrol emailezni fogom a kepeket magamnak, mert az a legegyszerubb, meg ha 9600 bps CSD kapcsolaton nem is lesz egy atomvillanas. (Nem tudja valaki, hogy kell Westel T-Mobile-eknal elintezni, hogy GPRS-en is lehessen emailezni?
Kozben kitalaltam, hogy persze az XFCE4-es magyar billetnyu megoldas mukodik. Most szepen beizzitom azt, eljen a Gnome, aki ezt lehetove teszi. Bazmeg.
Who’s the man.
Nos, négy a hatból, vagy mondjuk négy és fél. És az alvás még nem volt meg, de majd nemsokára az is.
Húzdömmeen.
Egy este otthon.
Bazeg, már előre örülök, hogy milyen eredményes leszek ma, itthon. (Itthon, érted? Ezanemsemmi.)
A következő van a TODO-listán:
1. Mosás (folyamatban), teregetés, vasalás.
2. Banki átutalások intézése, bankszámla megsimogatása.
3. Az utóbbi 2 napban hazavágott gépek újratelepítése.
4. Apámék gépének tlepítése.
5. Filmnézés.
6. Alvás.
Nyilván örülhetek, ha a fele bejön. Julitesót mindjárt kénytelen leszek felhívni, hogy polgári időben oda már nem tudok kimenni.
De azért előre örülni tök jó.