BTW: Budapest Android Meetup.

Múlt csütörtökön persze volt Budapest Android Meetup #0, folytatása következik. A BTW pedig ennek a fotónak szól:

Ez itt én vagyok, ahogy épp skubizom a Sharp Galapagos 3D képernyőjét. Elárulom: nem sikerült. Olyan sensation, mint amikor egy végletenségbe ismétlődő patternt nézel (pl. pici mintás tapéta a falon), és a szemed nem tud hova fókuszálni, szétcsúszik a látásod, és amíg nem talál egy egyedi tereptárgyat, nincs is helyes érzeted a távolságokról. Nyilván kell a sikertelenséghez a szemtengelyferdülés és a prizma is, de a lényeg, hogy ez a 3D a jelek szerint nem nekem való. (A fotó egyébként azt a pillanatot örökíti meg, amikor a művész kínjában már szemüveg nélkül próbálja belőni, hogy hol az ábra a térben.)

Adel laba.

Mostanaban (2 napja) estenkent,kozvetlenul lefekves elott azzal szorakoztatjuk magunkat, hogy Adel labmozgasat utanozzuk. Ha o megemeli a labat (amit szokott, ez ilyen tulmozgas-szeruseg nala), mi is. Viszonylag hamar, perceken belul felfigyelt erre, es elkezdte tesztelni ezt az uj szuloi feature-t: felemelte egy labat (olyat nem szokott), aztan kettot, aztan egyet ketszer egymas utan (azt se szokta)… tesztelt. Aztan vigyorgott, nevetett, vegul nem tudta mire velni (tul spooky volt), es akkor inkabb mi is abbahagytuk.
Ami miatt ez nekem nagyon erdekes, az az absztrakcios layer, amivel Adel figyeli a kis vilagat. Bar az en labam kb. kilora is, meretre is ketszer akkora, mint o, raadasul en ugye jarok rajta, es egyaltalan: tok masmilyen, mint az ove, megis erti, hogy az is, ez is: lab. Ugy fest, hogy vagja, hogy mi is olyan testreszekbol vagyunk, mint o. Ez pl. Beton szintjenel mar feljebb van, es olyan emberszeru mar.

Bëton: azabaj.

Ha szárazkajátadokneki, azabaj.
Ha konzervkaját, azabaj.
Ha csontotadokneki, azabaj,
Ha májatadokdeaztnemadokmertvégigkergetialakásonakkormeg azabaj.

Ha csapból itatom, azabaj.
Ha kádból kell inni, azabaj.
Ha babakádbólnemengedeminnimertottülababa, azabaj,
Depersze ha nincsavizestálkábanvíz az mindigbaj.

Ha elmegyenéniazutcán. azabaj.
Ha kintülaverébafán, azabaj.
Ha nem ül kint a fán, azabaj,
Ha viszont kintültdeátmentamásikfáraezértvégigkellrohannialakásonberserkmódban, na az biztos baj.

Ha már 1 napos az alom? Nyilvánbaj.
Ha kevés az alom? Még szép hogy baj.
Ha sok az alom, az nem akkora baj,
Mert úgyisafelétkikaparjaapadlóra, ami persze már baj.

Ha hullikaszőre, azabaj.
Ha kiszőrözném, az nagyobb baj.
Hogy a lakástelevanszőrrel, az csak a Julnak baj,
De hogy fel akarjuk porszívózni, az miért baj?

Fürdik a gyerek, azabaj.
Hogy nem ülhetek a pelenkázóra seggel, azabaj.
Hogy nemvelemfoglalkoznak, az nyilván baj,
Pedig utána tudomhogy velemfognak, az meg nem baj.

Úgyhogy bemegyekhozzájukafürdőbe, az nem baj.
Aztán kimegyekafürdőszobából, még az sem akkora baj.
Megint bemegyekinkább, nyilván nem baj,
Aztán kimegyekésnyitvahagyomazajtót, az most miért baj?

Nyivákolok ezért, azabaj.
Nyivákolok azért, az is baj.
Nyivákolko randomokokból, az meg mér baj?
Ha nem nyivákolnék, vajon az lenne a baj?