Szóval tegnap egy egészen kiváló hétvégét zártunk le egy egészen kiváló vasárnap estével. A fénypont az volt, amikor eljutottunk a Millenáris Művészkert nevű helyre, ami (meglepetés!) a Millenárison van, és egészen odavagyok, hogy ilyen jó kis helyet sikerült végre valakinek Budán összehozni. Egy csöndes-félhomályos-kiülős cuccot képzeljünk, ahol többnyire jó zene szól (jó zene és Kenny G), hivatalosan asszem éjfélig (Vagy 2-ig? Ez Budán meglepő lenne.) van nyitva, és jó a kaja! Ez fontos, épp szombaton keseregtem a Triumvirátusnak, hogy nincs egy hely, ahova éjszaka be lehet ülni jót zabálni. Jó, persze: a Szódában van csirkés szendó, meg ilyen gagyi dolgok, de azért lássuk be, hogy amikor az emberre rájön este, hogy most a sör mellé szeretne valami igazán korrekt zsíros-fűszeres kaját tolni, akkor bizony hoppon marad. (Zsírosdeszka nem opció.) Na a Művészkert kéremszépen nem csak hely, hanem grillezős hely, és a séf nem tanácstalan.
Lényeg a lényeg, meg volt koronázva a nap, és bizakodva tekintek a jövőbe: van vacsizós-kiülős hely a közelemben.
Mondd, hogy szeretsz.
Rátaláltam az új bombabiznisz üzleti modell bizniszplanre: eddig falusi turizmus volt, manapság a hype inkább az esküvői turizmus dívik. Komolyan, nézzetek körbe, mindenki esküvőre mászkál, szanaszét az országban. (Csak én nem – még.) Szóval alapítok egy irodát: akinek násznép kell, hozzám jön. Aztán lemegyek a Szimplába mondjuk, összegyűjtök egy buszra való ingyenélő piást, és leviszem őket násznépnek. Ingyen van, érted, van sofőr, tehát 2 napig megállás nélkül vedelhetsz, és esküvőn is vagy. Szentimentálisoknak extra szolgáltatásként a házasodó felek romantikus összeismerkedésének története kis füzetkében, meg családi háttér. Ha nem elég romantikus, akkor – vigye el a kánya – , felbérelek egy nyálregény-írót, aki majd azzá teszi. A lehetőségek tárháza innen végtelen: lehet orgiákat szervezni a násznépnek, vega esküvőkre vega násznépet toborozni, you name it.








