Beteg, álmos.

Dolgok, amiből egyértelműen látható előre, hogy le fogok betegedni, illetve hogy beteg vagyok:
1. Persze az általános tünetek: torok kapar, fej zúg, stb.
2. Nem esik jól a ser. (Viszont ésszerű mennyiségű Becherovkával tegnap legalább 1 óra tünetmentességet értem el.)
3. Napközben is tudok aludni, sokat, gyakorlatilag folyamatosan. A napi teljes adag szerintem erősen 14-16 óra fele lesz ma. Ide vág, hogy az meg milyen érzés, amikor Andain-re ébred reggel az ember, aztán arra is alszik el, aztán megint arra ébred. (Körbe-körbe megy a szám.) Megmondom, milyen: pisilni (macho olvasóknak: pisálni) kell, amikor felébred.

Azt hiszem hamarost (csak szedjem már össze magam annyira… meg szedjem össze az ő cuccait, amik itt vannak – ipari mennyiség, van valakinél egy 85l-es háti?) átballagok Batához, aki így ki tudja élni rajtam az anyai ösztöneit, és vitaminokkal és diétás kajákkal fog tömni (mmm, finom, szeretem a diétás kaját!), én meg kiélem a pasiösztöneimet, és a magammal vitt laptopomat (addig élvezzem ki, amíg van) bedugva az általam megosztott internetjébe pasisan dolgozgatok majd, amíg ő is. (Höhö, ez aztán pasis lesz.)

Hát… akkor szia.

Ez a csaj meg megkirizte cuccot közben hara. Ilyen is van, megértem. Majd talán máskor, máshol, ugye, Lol? Különben is, hogy egy népszerű (konkrétan asszem 2002-es Arany Oroszlán-győztes) IKEA-reklámot idézzek (lám, mire jó a jó reklám, még két évvel később is): „It’s just a lamp!”
(Meg akartam keresni a reklámot, mert tényleg kurvajó, de nem találtam sehol. Cserébe ez a post késett vagy egy órát, mert a mellesleg.hu reklámarchívumának jelentős részét megnéztem, ha már.)