speak no evil

Próba elmaradós, mert a dobosnak elütötték a sógorát. (Kórház, családi support.) Tegnap engem is majdnem, ha Loll nincs ott és nem ránt el az autó elől, most már motorháztetődísz lennék azon az 50-nel szabályosan közlekedő Toyotán. Az este hátralevő részében olyan beszari voltam, mintha vidékről jöttem volna fel a nagyvárosba.
Most meg nem tudom eldönteni, hogy bevállaljam-e az MX rekordom dinamikus IP-re pointolását. Pro:
1. Nálam van mindenféle spamszűrés, különös tekintettel az RBL-alapúra, ami nem használ sávszéleséget. Sokkal hatékonyabb lennék, ha egyből hozzám jönnének a levelek.
2. Gyorsabb: nem kell 5 percenként letölteni az aliasolt-forwardolt emaileket az időnként megbízhatatlan szolgáltatótól.

Kontra:
1. „All eggs in one basket.” Ha ledöglik a szerverem, se mail, se website. Kevésbé szar eset, de ha ledöglik a netkapcsolat a szerverről, akkor is ugyanez az eredmény. (Persze mivel régi minden levél a szerveren van tárolva, eléggé meg vagyok lőve amúgy is.)
2. Spamszűrés: sok procit használ. Elég lenne erre a 166MMX? (Ez persze empirikusan kiderülne.)

Ezen agyalok már legalább egy órája, és nem jutok eredményre.

Arra kellett még ma (és tegnap Bata update közben-révén) rájönnöm, hogy Cégünk mostanság valószínűleg nem CV, referenciák és egyéb kispolgári kórságok alapján választ magának fildofiszmenedzsereket, hanem kimennek a rögbipályára, és figyelik a játékosok „teljesítményét”, úgyismint kivert fogak, okozott zúzódások, satöbbi. Nem egyszerű emberek jelennek meg mostanában idebent, a „nagydarab, rémisztő” nem fejezi ki teljesen, hogy miről beszélek. Valószínűleg valamiféle tesztet is kitöltetnek velük, álljon itt ebből két kérdés, Bata és Frank szájából:

1. Kérdés: Berepül egy légy a szobába. Mit csinálsz?
A: Semmit. Békés ember vagyok. (0 pont)
B: Fél óráig anyázok. (2 pont)
C: Lelövöm. (4 pont)

2. Kérdés (Rohrschach-teszt): Mi jut eszébe az ábráról?
Válasz: A halott anyád vére.
Munkáltató: Ön fel van véve.

(A korrektség megkívánja, hogy elmondjam: ezek a fiúk azért elég veszélyes helyekre mennek. Nem biztos, hogy az európai munkaerőpiaci mérce megfelelő, amikor mondjuk 50 helyi fegyveres nagy szakállal hirtelen körüláll.)

Rögbipálya mellet valószínűleg kocsmai verekedések is megfelelő alkalmat teremtenek az új tehetségek kiválasztására.

Csupa izgalom az élet. Reggel drótszamaragolás, ami melepetésszerűen gyors bejutást eredményez. Aztán raktárban leltár címén ralizás egy jóvágású Nissan targoncával, vannak rajta kis piktogramok, pl. kis csóka a villán áthúzva (úgyismint: „ne emeltesd magad a villán, mert kiirtjuk a családod”), csak hogy aki magától nem jön rá, az is tudja, hogy ilyet is lehet. Aztán persze kis munka, némi okos és szexi fonalak felvétele hosszabb kihagyás után, az élet, az élet elsodor, ilyen bringa ez. Közben megfejtése némi újabb saját cuccnak: szemben az eddigi állapottal (www.lipilee.hu), mostantól a szimplán tökéletes lipilee.hu is működik (az ilyen kis megoldásokra mindig véletlenül lel rá az ember), továbbá mostantól a post mellé kitett kép egyben link is (igen, a mostani is!), a kis kép nagyobb változatára. Ha már sávszélességem nincs egy totális photoblog létrehozására, legalább valami ilyesmi legyen. Aztán „Freddie Mercury vs. Jason Donovan” Frank kollegával közösen kitaláltuk a lipilee.hu übergiga reklámszpot-szitilájt-marketingléggömb-hűtőmágnes-bannerét, implementáció folyamatban.
Arra azért kíváncsi vagyok, hogy úgy egy hónap múlva milyen szintű mailserver lesz képes a cégünk felé áradó spamtömeget kiszűrni. Főleg, hogy gondolkozom a saját emailjeim innen való kiszolgálásán is. Katasztrófa ez az internet, de hát ezt már biztos írtam valahol, vagy mondtam, ha más nem. (Hacsak nem gondoltam.)