speak no evil

Szombat esti „Konczy 25” parti. Holnap bővebb webgallery, mert jó kis képek születtek. (Látni psze lófaszt se, de jól néznek ki.) Okés volt az egész, khm-vicces (szomorú? röhejes?) jelenetek sokasága, hiába, a fülledt dél-amerikai éghajlat megtermi gyümölcseit. (Hát, akkor ezt abba is hagyom. Úgyse leszek more specific.)
A pénteki est fénypontja (egy évek óta nem látott, de, hm, számoljunk csak, kb. 15 éve ismert jóbarát megjelenésén kívül) az a pillanat, amikor taxit rendeltem, idézem, „a Dob utca és a Nagykörút sarkára, a Pest felé menő oldalra”. Duplacsavar, hisz még ha nem is csesztem volna el és Budát mondok, akkor is: mégis melyik a Nagykörút Buda felé menő oldala? Persze a Citysek (úpsz, reklama!) kenték, és pont jó helyre jött az LPG-s Vectra-lovag.

Próba elmaradós, mert a dobosnak elütötték a sógorát. (Kórház, családi support.) Tegnap engem is majdnem, ha Loll nincs ott és nem ránt el az autó elől, most már motorháztetődísz lennék azon az 50-nel szabályosan közlekedő Toyotán. Az este hátralevő részében olyan beszari voltam, mintha vidékről jöttem volna fel a nagyvárosba.
Most meg nem tudom eldönteni, hogy bevállaljam-e az MX rekordom dinamikus IP-re pointolását. Pro:
1. Nálam van mindenféle spamszűrés, különös tekintettel az RBL-alapúra, ami nem használ sávszéleséget. Sokkal hatékonyabb lennék, ha egyből hozzám jönnének a levelek.
2. Gyorsabb: nem kell 5 percenként letölteni az aliasolt-forwardolt emaileket az időnként megbízhatatlan szolgáltatótól.

Kontra:
1. „All eggs in one basket.” Ha ledöglik a szerverem, se mail, se website. Kevésbé szar eset, de ha ledöglik a netkapcsolat a szerverről, akkor is ugyanez az eredmény. (Persze mivel régi minden levél a szerveren van tárolva, eléggé meg vagyok lőve amúgy is.)
2. Spamszűrés: sok procit használ. Elég lenne erre a 166MMX? (Ez persze empirikusan kiderülne.)

Ezen agyalok már legalább egy órája, és nem jutok eredményre.

Arra kellett még ma (és tegnap Bata update közben-révén) rájönnöm, hogy Cégünk mostanság valószínűleg nem CV, referenciák és egyéb kispolgári kórságok alapján választ magának fildofiszmenedzsereket, hanem kimennek a rögbipályára, és figyelik a játékosok „teljesítményét”, úgyismint kivert fogak, okozott zúzódások, satöbbi. Nem egyszerű emberek jelennek meg mostanában idebent, a „nagydarab, rémisztő” nem fejezi ki teljesen, hogy miről beszélek. Valószínűleg valamiféle tesztet is kitöltetnek velük, álljon itt ebből két kérdés, Bata és Frank szájából:

1. Kérdés: Berepül egy légy a szobába. Mit csinálsz?
A: Semmit. Békés ember vagyok. (0 pont)
B: Fél óráig anyázok. (2 pont)
C: Lelövöm. (4 pont)

2. Kérdés (Rohrschach-teszt): Mi jut eszébe az ábráról?
Válasz: A halott anyád vére.
Munkáltató: Ön fel van véve.

(A korrektség megkívánja, hogy elmondjam: ezek a fiúk azért elég veszélyes helyekre mennek. Nem biztos, hogy az európai munkaerőpiaci mérce megfelelő, amikor mondjuk 50 helyi fegyveres nagy szakállal hirtelen körüláll.)

Rögbipálya mellet valószínűleg kocsmai verekedések is megfelelő alkalmat teremtenek az új tehetségek kiválasztására.