Nem lesz egyszerű ez a cégköltöztetés. Egyszer már levezényeltem egyet, minden, amiben áram folyik, vagy akár kisülhetsz vele (van benne egy LED, megcsillan rajta egy LED, stb.), az én reszortom volt. Most ketten vagyunk minderre (meg a főnökök, persze, ha ha ha), de a cég kb. 4-szer akkora, az infrastruktúra mondjuk 17-szer, bár azt igazán számolni se lehet már. Hétfőn 46 üzleti jellegű emailt írtam, tegnap 50-et, és nem látom, hogy mitől csökkenne ez április 1-ig, amikor kezdünk az új helyen. (Persze mindezen cuccok mellé jön napi ~350 bejövő a céges accountra, de annak egy jelentős része rendszerjelentés: a “normális” élet nem áll meg attól, hogy napi 25 órában a költözést intézzük…) Szóval utálok emailt írni, utálok telefonálni, és utálom, hogy kergetem magam, és próbálok lépést tartani a bejövő mail-ek tömegével. Na jó, nem utálok/utálom. De nem is szeretem.
Most vissza a Mozilla Mail-be.

Műanyag kaján élni öröm és

Műanyag kaján élni öröm és hasznos, és vannak előnyei is, bezonyám!
Merugye hazavisszük a műanyag szatyiban a műanyag kakaót (“Oké kakaóital”, hasonlatos a “reggeli ital” nevű tej-replacement-re, ebben is ihlet, művészi iránymutatás volt az igazi kakaó csupán, főleg a műanyag zacsi dizájnjára vonatkozó, de meglepő, az ilyes termékek közt egyedülálló módon ennek az íze is viszonylag oké, frankón; hja, kérem, az E-korszak élharcosai ezek), hazavisszük tehát, letesszük pár napra, és a pár nap alatt a műanyag kakaó műanyag zacsija elkezd ereszteni, bele a műanyag szatyiba, de (minő csoda) a műanyag zacsiból a műanyag szatyiba kifolyt műanyag kakaó nem romlik meg, se az, ami bent maradt a műanyag zacsiban! Megmossuk hát: lemossuk a műanyag zacsiról a kifolyt műanyag kakaót, majd jóízűen megisszuk, ami bent maradt, mellé műanyag babapiskótát majszolva egy másik műanyag zacsiból.
Emlékszünk a (mű-) dalra, ugye: Meert ez műűanyag!
Ezután viszont kíváncsi lennék, hogy hány napig (hónapig? évig?) állt a közért hűtőpultjában (?) az a műanyag zacsis műanyag kakaó, ami olyan szinten volt büdös, hogy teljesen konkrétan elkezdtem tőle öklendezni, pedig csak megcsapta az orromat az áromája. (Azután jöttem le az Oké kakaóitalról egy pár hónapra, és tértem át műanyag pizzákra…)
(Arra pedig egyáltalán nem vagyok kíváncsi, hogy hány koporsószögem készül ebből a műanyag zacsiba töltött műanyag kakaóból.)