Mozi: Black Hawk Down.

Az egyik jobb darab a háborús-amerikaihősös filmek közül a Black Hawk Down. Persze nem maradhatnak ki belőle a szokásos „we are US rangers, we fight a war in Africa totally unrelated to our country whatsoever to protect the lives of American children, this is what we do” dialógusok, de az egész filmet tekintve nincs belőlük zavaróan sok. Az igazság az, hogy ha magas body count-ra konkludáló filmet akarsz, na ez az. Az alapanyag persze jó: a feldolgozott mogadishu-i (majd’ 2 napos) csatában több, mint 1000 afrikai, és 19 amerikai katona halt meg, a filmet nézve kb. mindet be is mutatják. Lőnek, gyilkolnak, halnak, fáradnak, félbevágott test, srapnel az arcba, femorális artéria, mi mást vár az ember egy háborús filmtől? Gyorsan elrepül a 142/144/152 perc, erős 8-as.

Fog.

fog over the danubeEgyrészt — hehe — fog over the Danube, de a lényeg, hogy voltam ma fogorvosnál. Sajnos a számban levő seb miatt (mert van benne egy seb) nem vagyok fúrható-faragható állapotban, viszont jövő hétre leszek, úgyhogy Larissza doktornő betömi azt a két kicsi lukat, amit a jósors szimmetrikusan elhelyezett a fogsorom felső 6-osaiban. Ezzel a tegnapi fejfájás után nyertem egy estét (tegnap annyira fát a fejem egy Saridon meg egy Algoflex után is, hogy aszittem megőrülök – ez a migrén?), tudok kártyázni itthon, Bailey’s-t iszogatni, House-t nézni, ee, té, cé.

On another note, a minap megkeresett az RTL Klub híradója, hogy meséljem el adásban a Főgázos sztorit. Mivel a blogon eddig félinformáció volt az üggyel kapcsolatban (az vezette félre az RTL-es embert is), for the record álljon itt, hogy a Főgáz tartozás — fájdalom — jogos: 3 éve nem volt leolvasva az óra állása, így bár persze kinek tűnik ez fel, gyakorlatilag alapdíjat fizettem egy jó ideig. Aztán egyszer összejött a leolvasás, akkor meg kiszámlázták a különbözetet, így megy ez. (Lakáshírek még, hogy meglegyen: fürdőben polc felfúrva, új mosógép üzembe állítva.)