Címke: anamnesis

Kellemes karácsonyi ünnepeket kihányok.

Persze már nem, tegnap már jobban voltam és keksszel raktam (dekadencia ural). 90-ről 82 kilóra fogytam, a hasam eltűnt, literally. (Hiányzik.) Ettől egyébként azt várom, hogy a 90 kilóra (bringával és esetenként edzőtermi munkával) optimalizált (láb-)izomzat a könnyű testet sohalátott fürgeséggel fogja repíteni a hétvégi síelésen.

És kaptam egy ilyet (Kodak Popular Brownie Cam, 1937 edition, baby!) és imádom (meg akitől kaptam, wink), és még gondolkodom, hogy pontosan hogy prezentáljam a vele készült képeket, de már sokat tudok róla, várom németországból a six-20 filmet, és zseniális. (Ha akarsz segíteni az előhivatással, stb., itt tedd.)

Ma autóba szerelhető GPS-t fogok tesztelni – remélhetőleg. Egyelőre csutkára van merülve az akksija.

Sancho Panza legenda.

Anyám találó megállapítása szerint valószínűleg mi vagyunk az egyetlen család Magyarországon, aki nem hogy nem hízik az ünnepek alatt, de még fogyni is fog. Jul kapta el először a csodajárványt, engem tegnap ért el, ma reggelre (bumm egy naturalista részinfo) vért hánytam. Vizet már tudok inni, most megpróbálkozom egy kis rizzsel: karácsonyi dőzs.

Így aztán az összes családi program lemondva, és fogadok, hogy pont a munka kezdetére leszek pont annyira jól, hogy nem lesz pofám betegszabi címén otthon maradni.

Sick day.

Irodában hasmenéssel és lázzal csücsülni még mindig jobb, mint otthon hasmenéssel és lázzal csücsülni – net nélkül.

A fenti felkiáltással végül elhelyeztem magamban 4 széntablettát és 1 Algopyrint, és begurultam az irodába. Mivel tömegközlekedésre ugye elvből nem, extra meleg öltözettel a bringa mellett döntöttem, ami végülis nem ütött vissza. Remélem, a holnapi tüntire azért összeszedem magam kicsit.

Továbbra is PHP fejlesztőt keresek, ha te ilyen vagy, ne habozz. (Azóra a HUP-ra is kitettem.)