Allergia.

17-18 évesen lettem allergiás. Az ok mindegy (de létező és — szerintem — ismert), azóta kisebb-nagyobb intenzitással szoptam végig a nyarakat. Volt egy nyár, amire emlékszem, amikor Portugáliában voltunk 3 hetet (hm hm, 2007 talán? majd Jul kijavít), amikor megúsztam a nagyját, de a május végi session még akkor is megvolt.

Mostanáig.

Tavaly felfedeztem, hogy ha futok, pár napra jó vagyok, de a Claritine-t még akkor is végig szedtem.

Idén felfedeztem, hogy ha nem futok, akkor is jó (give or take). Pár hete meg (lekopogom!) azt, hogy… Claritine nélkül is jó. Abbahagytam, és nincs allergiám. Nem vagyok korántsem stresszmentes, nem mentem pollenmentes nyaralásra, nincs különösebben nedves/pollenmentes nyarunk, és mégsincs allergiám.

Talán a sport(os) élet. Talán az, hogy kb. 80 kilóra fogytam. Talán egyszerűen kiöregedtem ebből a szarból. Maradjon is így!

Tavaszi (n)agytakarítás.

Itt a tavasz, dagad a f én pedig belevágok pár életviteli projektbe:

  • Először is: ha jól látom, legalább 5 fok van kint; ez azt jelenti, hogy most várok még egy fél órát hogy feléredjen a habtestem, aztán végre resume-olom a futás projektet, amit egy laza 2 hónapos mandulagyulladás miatt még valamikor decemberben felfüggesztettem. Friendezzetek be Endomondon, meg minden!
  • Aztán: kijött az új TouchNooter (as covered elsewhere), amiből nekem egyelőre csak a levélnehezék feature működik… Mindenesetre leporoltam a Nook Simple Touch-t egy magánjellegű projekt kedvéért. Izgi!
  • Aztán újra csatasorba állítottam a HTC Dream-emet, mégpedig céges telefonként. (Long story, a céges Ericssonom sajátos formájú töltőjét teljesen elvesztettem, kezdett ciki lenni, hogy állandóan csak át van irányítva…) A legutóbbi állapot szerint CyanogenMod 6.1 van rajta, +15M hackkel. Nem pakoltam rá sokmindent, miáltal egy alapszolgáltatást nyújtó, de nagyon pattanós telefon, második készülékként tökéletes. Igazából csak egy ConnectBot, egy Tweakdeck, meg egy K9Mail került rá – ezek azok, amiknél kifejezetten jól jön a Dream billentyűzete. Btw: a következő telefonom hw billentyűzetes lesz, még hosszú onscreen keyboard megszokás után is nagyon jó érzés igazi gombokat nyomkodni!
  • Felhúztam a Dropboxomat is a legutóbbi, 2.1-es verzióra, ahol ingyen helyet adnak a fotók feltöltéséért. Most 4,75 GB-en állok, 1,6 GB-nyi fotó automatikus feltöltése után. Nem szeretem a Dropboxot a security dolgaik miatt, de be kell lássam, hogy kényelmes, és sokkal jobban működik ez a fotófeltöltés dolog vele, mint Google+-szal, amit értelemszerűen innentől nem használok ilyesmire. (Megj.: másra se nagyon.) Szóval: a telefonon levő fotók backupjának jelenlegi legjobb módja a Dropbox, főleg, ha az embernek pl. a desktopján Ubuntu van.
  • (Átálltam Astrid-ra is, de ez nem különösebben érdekes, másik sztori.)
  • A long shot projekt pedig a facebookom reaktiválása. A cél az, hogy kiküszöböljek minden zavaró csatornát belőle, és csak azok az infók érjenek el, amik érdekelnek is. Ezért egy egyhónapos gyakorlat keretében (amit még nem kezdtem el) talán napi szinten beloggolok majd, és a timelineomat bármilyen formában spammelő kontaktokat kitörlöm. Ez esetben spamelésnek számít az az egyébként jószándékú update is, ami nincs az érdeklődési körömben. Nyilván kb. 30 ismerősöm fog maradni a mostani (asszem) 400+-ból, de ez így van jól; a kísérlet lényege az, hogy a facebook annyira hatékony kommunikációs eszköz lehessen, mint a twitter — kíváncsi vagyok, lehetséges-e ez fizikailag.

Még nyunyurgatom a macskát 10 percet, aztán irány a flaszter. (Aka. project „Beton után aszfalt”.)

Füles.

Elöljáróban annyit, hogy hetek óta szopok egy fülre húzodott mandulagyulladással, ami miatt új kedvencemet, az AWOLNATION-t igazából hetekig nem tudtam élvezni — amikor füles volt a fejemen, az többnyire telekonferencia miatt volt (of which there were a lot), és az sem volt élvezetes (a telkók általános minőségétől függetlenül sem).

Lényeg a lényeg, utazás közben éppenséggel tudnék zenét (új kedvenecmet, az AWOLNATION-t) hallgatni, de a HTC fülbedugós megoldása értelemszerűen nyomja a gyulladásban levő fülem belsejét, ami miatt (egyébként) ma volt az első olyan nap, amikor 5 percnél tovább bent bírtam tartani a fülemben. (Ez egyébként megmagyarázza azt is, hogy miért nem hívogatom a családtagjaimat utazás közben. Sorry.)

Felmerült tehát, hogy emiatt (meg az általános fülmelegítő hatás és a jó hangzás érdekében) beszerezzek egy nem fülbedugós fülest, és azon, szuper minőségben élvezzem új kedvencemet, az AWOLNATION-t.

Problem, right there.

Merugyebár:

  • ha már új füles, akkor tényleg szóljon is valahogy
  • ha már utazás, akkor legyen noise cancellation (és aki a Sony katéter üzemmódú fülbe fejbe dugós füleseivel jön, annak a nyaka köré tekerem)
  • lehetőleg (bár ez nem feltétel) legyen headset üzemmód
  • és esetleg (nice to have) lehet Bluetooth-os, hogy ne gabalyodjak állandóan bele

Namost, az ilyen fülesek drágák, még akkor is, ha mobiltelefonról/notebookról való zenehallgatásról beszélünk az idő nagy részében, ráadásul gyakran utazás közben, tehát nyilván nem kell high end cucc — de adott árért viszont legyen jó…

Jelenleg egy Philips SBC HP250-et gyúrok az irodában, aminek a hangja alulról OK, a hangszigetelése egészen jó, viszont egyrészt mindkét oldalon van vezetéke (ultra gabalyodásveszély, más néven UGV), márészt  6 méter vezeték (lengőkábel) jár hozzá, amit az ember vagy összegöngyöl utazáshoz egy neat 30 dekás kis kupacba, vagy húzza maga után — vagy inkább nem utazik a fülessel.

Vehetnék valami Beats Audio cuccot, de megbízható forrásból úgy értesültem, hogy kb. Dr Dre az a maximum kategória, amit hallgatni lehet vele, márpedig én nagyjából pont minden mást hallgatok. (Pl. új kedvencemet, az AWOLNATION-t.) Vagy vehetném a másik végletet, pl. a Bowers & Wilkins P5-öt, amit maga Eric Whitacre ajánlott és ami fémből és bőrből van (fémből készlt fémből, és bőrből készült bőrből), és biztosan jó value a 300 dolláros ára mellé, de utazáshoz és mobilhoz 300 dolláros füles ugye…

Szóval: mit vesz az ember ilyen döntési helyzetben?