Tavaszi (n)agytakarítás.

Itt a tavasz, dagad a f én pedig belevágok pár életviteli projektbe:

  • Először is: ha jól látom, legalább 5 fok van kint; ez azt jelenti, hogy most várok még egy fél órát hogy feléredjen a habtestem, aztán végre resume-olom a futás projektet, amit egy laza 2 hónapos mandulagyulladás miatt még valamikor decemberben felfüggesztettem. Friendezzetek be Endomondon, meg minden!
  • Aztán: kijött az új TouchNooter (as covered elsewhere), amiből nekem egyelőre csak a levélnehezék feature működik… Mindenesetre leporoltam a Nook Simple Touch-t egy magánjellegű projekt kedvéért. Izgi!
  • Aztán újra csatasorba állítottam a HTC Dream-emet, mégpedig céges telefonként. (Long story, a céges Ericssonom sajátos formájú töltőjét teljesen elvesztettem, kezdett ciki lenni, hogy állandóan csak át van irányítva…) A legutóbbi állapot szerint CyanogenMod 6.1 van rajta, +15M hackkel. Nem pakoltam rá sokmindent, miáltal egy alapszolgáltatást nyújtó, de nagyon pattanós telefon, második készülékként tökéletes. Igazából csak egy ConnectBot, egy Tweakdeck, meg egy K9Mail került rá – ezek azok, amiknél kifejezetten jól jön a Dream billentyűzete. Btw: a következő telefonom hw billentyűzetes lesz, még hosszú onscreen keyboard megszokás után is nagyon jó érzés igazi gombokat nyomkodni!
  • Felhúztam a Dropboxomat is a legutóbbi, 2.1-es verzióra, ahol ingyen helyet adnak a fotók feltöltéséért. Most 4,75 GB-en állok, 1,6 GB-nyi fotó automatikus feltöltése után. Nem szeretem a Dropboxot a security dolgaik miatt, de be kell lássam, hogy kényelmes, és sokkal jobban működik ez a fotófeltöltés dolog vele, mint Google+-szal, amit értelemszerűen innentől nem használok ilyesmire. (Megj.: másra se nagyon.) Szóval: a telefonon levő fotók backupjának jelenlegi legjobb módja a Dropbox, főleg, ha az embernek pl. a desktopján Ubuntu van.
  • (Átálltam Astrid-ra is, de ez nem különösebben érdekes, másik sztori.)
  • A long shot projekt pedig a facebookom reaktiválása. A cél az, hogy kiküszöböljek minden zavaró csatornát belőle, és csak azok az infók érjenek el, amik érdekelnek is. Ezért egy egyhónapos gyakorlat keretében (amit még nem kezdtem el) talán napi szinten beloggolok majd, és a timelineomat bármilyen formában spammelő kontaktokat kitörlöm. Ez esetben spamelésnek számít az az egyébként jószándékú update is, ami nincs az érdeklődési körömben. Nyilván kb. 30 ismerősöm fog maradni a mostani (asszem) 400+-ból, de ez így van jól; a kísérlet lényege az, hogy a facebook annyira hatékony kommunikációs eszköz lehessen, mint a twitter — kíváncsi vagyok, lehetséges-e ez fizikailag.

Még nyunyurgatom a macskát 10 percet, aztán irány a flaszter. (Aka. project “Beton után aszfalt”.)

Ilyen lesz az új WordPress for Android.

Ezt a (teszt) posztot már az új betából írom.

A dashboardot máris imádom, és a billentyűzet fölötti formatting toolbar is nagyon jó ötlet. A Honeycomb supportot sajnos nem tudom elsőkézből tesztelni.

Mobil blog powwa!

image

image

image

[Ez a post WordPress for Android alkalmazasban irodott. Az esetleges helyesirasi hibakert es az ékezetek hianyaert elnezest kerek.]

Róma.

Jegyzetszerű tapasztalatok (executive summary)

  • A metró az egy mayhem. Mivel az útikönyv azt állítja, hogy taxizni tilos mert átverik az embert, metróval jöttünk a vonatállomásról az apartmanba. (Reptérről vonat teljesen Európa.) Never again, és nem csak a tömeg miatt: ennyire szarul szervezett jegyeladást, és ilyen hosszú aluljárókat (ahol ráadásul opportunista módon mész fel értelmes térkép híján, majd csalódottan tapasztalod, hogy a kilométrenyi mozgójárdával és mozgólépcsővel szaggatott alagút konkrétan a senkiföldjére visz fel, ahonnan csak visszafele tudsz haladni, mert egy autópálya van az orrod előtt), szóval ilyen rémes föld alatti közlekedést még nem is láttam — marad a taxi.
  • Btw taxi. A hír igaz is meg nem is. A reptéri transzfer 40 Eur, se több, se kevesebb. Városba érkezve ezt nem feltétlen tudod, óra alapján meg simán kijön valóban 60-70 Eur is. Az érdekessége a dolognak az, hogy minket még reptéri transzfer rendelése után is megpróbált lehúzni a taxis. (Nem sikerült neki. Magyar vs. olasz…)
  • És ha már tágabb értelemben vett közlekedés, egy általánosabb meglátás. Voltam (vezettem) Párizsban és Portugáliában (meg Spanyolba’ is), voltam Rómában és figyeltem autós szemmel a közlekedést. És bár kaotikusnak tűnik, nem olyan életveszélyes, mint a Budapesti. Igen, megy mindenki a feje után és bizonyos szabályokat áthágnak, de nem olyan önző módon, mint az átlag budapesti autós. Szóval mielőtt nagyon elkezdenénk kritizálni az ún. mediterrán közlekedési káosz mémet, azért nézzünk szét a saját házunk táján, ahol szintén áthágjuk a szabályokat, csak ráadásul még életveszélyesen is.
  • Fon: van nekem Fon routerem, de azt kell mondjam, hogy Anglián kívül (ahol ugye az összes BT hotspot használható Fon accounttal) sehol nem vettem hasznát (persze azt a 14 vagy mennyi Eurót már így is többszörösen visszahozta). Térkép szerint Rómában is van egy csomó Fonero, de nyilván úgy, mint én: a lakásban üzemel valahol az eszköz, márpedig az 5-600 éves falak többek között arra is jók, hogy nem engedik ki a jelet. Utcán egyszer találtam rendes, nyílt wifit.

Venue-k

Róma egyébként gyönyőrű kis hely, a Spanyol lépcsőtől kb. 2 utcára laktunk (úgyhogy igazából a reneszánsz városközpontot láttuk sokat). Ezt láttuk az ablakból:

Ha lett volna netem (koncepciózusan nem zavartattam magam, hogy nincs), kb. ezeken a Foursquare venue-ken checkinelhettem volna:

  • Spanyol lépcső
  • Trevi kút
  • Pantheon
  • Piazza del Popolo / Santa Maria del Popolo / Porta del Popolo (ahol már építették a színpadot a pénteki giga-nyugdíjreform-tüntire)
  • Pincio és Villa Borghese
  • Gyerekmúzeum (Il Museo dei Bambini di Roma)
  • Colosseum
  • Basilica di San Clemente
  • Szent Péter Bazilika (és útközben Castel Sant’Angelo)
Szóval a basic venue-k. És persze a helyek nagy részére gyalog mentünk (mi állatok), kétszer szálltunk buszra, Adél a hátamon csücsülve élvezte a kilátást/lovakat (nyihaa/prr)/templomokat (tepe, put tó)/embereket (minden olasznak volt egy “ciao bambino”-ja Adél számára), és a lovakat (nyihaa/prr).
Térkép
Kartográfiai értelemben 4 forrásunk volt:
  • egy útikönyv
  • a Google Maps offline-ba cache-elt Róma-térképe (szart se ér, mert nem elég részletes és nem kereshető)
  • a Triposo Róma-appja (jó és részletes leírásokat ad a helyekről, a fő információs forrás volt, de útvonalat tervezni városon belül szar vele, az offline térkép és a gps support ellenére)
  • a TripAdvisor Róma-appja (inkább közösségi alapú, tehát csillagozós, ami torz eredményeket ad, a hülye amerikai turisták inputja miatt, viszont van benne egy jó “point me there” iránytű-és-távolságmutatóka, és persze offline térkép gps támogatással)