Peter Steele 1962 – 2010.

It’s with great sadness that we give our condolences to the family and friends of Peter Steele. He died on April 14th, 2010.

With his bands CARNIVORE and TYPE O NEGATIVE he achieved cult status and was loved by fans around the world. The last releases he did with TYPE O NEGATIVE were the DVD ‘Symphony For The Devil’ and the studio album ‘Dead Again’.

SPV/Steamhammer proudly released both products worldwide, which will now — very unfortunately — be the end of his recording legacy.

The world has lost a charismatic frontman and a very talented person.

Our condolences go to Peter’s family, friends and the members of his bands.

Elkezdenek elmenni a kedvenceink. Peter Steele és a TON a mai napig az egyik kedvencem.

Szent Imre orvosai.

Egy gyors megjegyzés a szerdaihoz.

Tegnap artikulálódott bennünk, hogy mi tetszik annyira a szentimrés orvosok/bábák hozzáállásában: sokszor hangoztatják, hogy a szülést ők élettani folyamatnak tekintik, ezért amíg csak lehet, hagyják a természetet, hogy tegye a dolgát. Nincs default oxitocin, nincs anyuka kérésére császár, nincs ész nélküli gátmetszés. A szülés levezetésekor a gyerek érdekei érvényesülnek, tehát ha a gyerek bármilyen módon jelzi, hogy probléma van, akkor beavatkoznak.
A szülés körülményeivel pedig természetesen maximálisan kiszolgálják az anyát, ha ő kádban akar vajúdni, akkor ott fog, stb.

Megható/felemelő (nem tudom pontosan szavakba önteni) ahogy erről beszélnek.

Lippai v2 status.

(Ez a post két napja íródott, de lehet, hogy 3 — szerdán, na…)

Az utóbbi időben kifelé csönd volt, inkább költözéseket blogolgattam, pedig folyik ám a projekt! Pl. a gyerek nő-növekedik, minimum. Csak hogy később emlékezzek, here is a list:

  • Először is, készülnek a heti hasfotók. (Haha, Heti Has, újságcím-candidate.) Egyszer megmondták nekünk, hogy csütörtök a hét-fordulónap, úgyhogy azt próbáljuk tartani, de van, hogy csak pénteken sikerül — végülis mindegy.
  • Mennek (bár sajnos nem minden nap) az esti éneklések: származzon a kiscsajnak valami előnye is a két énekes szülőből, ne csak a Mozart- és Bárdos Lajos-próbák megpróbáltatásai.
  • Járunk babaügyi felkészítő agytágítóra a Szent Imre kórházba, ami tegnap lelkesítően izgalmas volt. Talán az izgalmas nem jó kifejezés, de lelkesítő volt, és jó — rálátást kapunk a szülés folyamatára (nagyon más, amikor egy szülészorvos mondja el úgy, hogy tudod hogy a te gyerekedről van szó!), és főleg a hozzáállásukra, amiről annyit tudok elmondani, hogy vakon megbízom ebben az orvosgárdában. Jó ez, na. (Csomóan jegyzeteltek, mi nem. Rosszak vagyunk?)
  • Folyik a babaágy és hasonlók válogatása, de külső megfigyelők lépten-nyomon észrevételezik, hogy késésben vagyunk. Nekünk nem tűnik úgy.
  • Ma reggel pedig nevemre vettem a gyerekemet, vagyis elintéztük az apasági nyilatkozatot. Mostantól csak bíróságon támadhatnám meg a tényt, de nem tervezem… Érdekesség, hogy az önkormányzati ügyintéző elmondása szerint az emberek nagy része nem túl vidáman megy apasági nyilatkozatot tenni — akkor minek vállalnak be gyereket?… Másrészről a XII. kerületi önkormányzat ügyfélszolgálata szuperjól szolgáltat, legközelebb is csak oda. Ha már ott voltunk, elhoztuk az Erdész törzskönyvét is, kb. 5 perc alatt megvolt.