Tánjér, teja.

For the record, rászoktam a teára. Kb. ez az első olyan deed, ami „otthon” jelleggel bír, vagyis tulajdonképpen várom a nap azon pontját (nem korai pont ez, mostanában, tehát este 10-11 körül történik), amikor megcsinálom magamnak a fahéjas-szekfűszeges-ilyesmis Mandala teát (fellelési helye DM), és elszopogatom, általában kettőt, vagyis kb. 6 decit. Ennek előnye az is többek között, hogy ennyi folyadék legalább van bennem — régen jó napnak számított, ha 6 deci akármit megittam — , talán jót tesz ez a száraz bőrömnek, meg a szememnek.

Jelenleg úgy tekinthető, hogy rá vagyok fagyva erre a teára: cukor nélkül iszom, ami szintén egyedülálló az életemben, és így is nagyon jól esik, sőt.

Az új amorf Habitat tányérjaim nagyon állatul néznek ki, fekete és fehér árnyalatok, tiszta webkettő.

Mark this week.

Kicsit kezd sok lenni a jóból, eztfigyedoda.

Kezdődött az egész ugye a múlt szombati sajnálatos eseményekkel. Utána két nappal, hétfőn eldurrant az 5000 VA-es UPS-ünk, füst- és fényjelenségek kíséretében. A hét további részében elhalálozott az egyik (kimenő) fax szerver. Most pedig nem bootol az irodai gateway gép, és a biometrikus gépen is furcsán világít minden egyes LED.

Mark this week, lehet, hogy tendenciózusan megy tönkre a hardver ősszel.

Update: Gateway iz back, fax szerver RIP.