Bélszínzabálás és kutyanevelés (mert nem igaz, hogy minden ruhát meg kell zabálni!) között szétkaptam a jó öreg ASUS S8600-amat, amire már nagyon rég keresztet vetettem, monitorhibából kifolyólag. Most szétszedtem, kitakarítottam, meghúztam a csavart, ami az alaplapon tartotta a háttérvilágítás vezetékezését, és (lekopogom) most jó. Mindez pár órája történt, azóta a gép folyamatosan megy és nem villog.
Ha ez így marad, és mondjuk egy kétnapos test session sikeresnek bizonyul, újra bizalmat szavazok a gépnek, veszek bele új akksit meg egy 3Com 3CRPAG175 „pécémaci” wifizsugát, és őt fogom cipelni. Az ok: ez a laptop továbbra is az egyik legszebb gép a szememben, amit valaha piacra dobtak. És az se elhanyagolható tény, hogy 1,1 kg. Sebességnek pedig ott van az otthoni gépem, az irodai gépem – arra, hogy wardrive-oljak, meg hogy wifikocsmában távolról chateljek, bőven jó ez is.
Címke: g33ker
Újabb elmélettel lettünk gazdagabbak.
Azt már eddig is tudjuk, hogy a dolgok végső színe barna, valamint ismerjük a radioaktív bomlási sort is. Ehhez ma hozzájött, hogy a dolgok végső íze a tuttifrutti íz (ezt egyébként abból indukáltuk, hogy minden, aminek energiaitalhoz bármi köze van, tuttifruttiízű), úgyhogy most ott tartunk, hogy a világegyetem meg minden végső halmazállapota a barna, tuttifruttiízű ólom. A szaga pedig csöves-szag lesz, de ez a része még bizonyításra vár.
(A többire mérget vehetsz.)
Frank továbbá rájött, hogy az indiai outsourcing team ösztönzésének leghatékonyabb módszere egy Savetoby.com jellegű kezdeményezés, tehénnel. „Ha nem lesz kész a kód holnapra, a tehét meghal” – mondjuk majd, és a kód másnapra kész lesz.
Munkában az IT Staff, röpködnek a Maksa pontok.
(A tegnapi nap Maksa-pozitív etimológiuma egyébként a crap papír.)
We have a winner.
Hát ez elég gyors volt, bigup Senoinak.
A faszi tehát Paul Allen, a világ hetedik leggazdagabb embere.