Ma este 19:30-tól Városminor karácsonyi koncert a Hold utcában.

Városminor karácsonyi koncert

Ma este ismét felpörgetjük a bulit a többszörös díjnyertes, aranyérmes Városminorral, és egy Jézus életét összefoglaló meghitt karácsonyi koncerttel kedveskedünk neked, kedves közönség, kezdve a fogantatással, át a vízen járáson, a talkshow szerepléseken, és a sikeres merchandise-on a beteljesedésig.

Gyertek-gyertek!

A koncert ma, tehát december 20-án 19:30-kor kezdődik az V. kerületi Hold utcai Református Templomban (Foursquare link), akiknek ezúton is köszönjük a tényleg kiváló koncerthelyszínt, és minden jóságukat a több kisgyermekkel rendelkező kórustagok irányában!

Koncertünkre a belépés természetesen ingyenes, adományt elfogadunk. Koncert után szokásos büfé és karácsonyi szocializálódás.

Halmos Béla interjú.


− Mikor érezted azt, hogy tényleg jó vagy?
− Amikor Jászberényben egy öreg cigány másodhegedűs azt mondta nekem, hogy Béla, értjük, amit muzsikál, aztán amikor Széken székieknek Dövényi Péter és Nagymarosy András, meg én, három kandidátus muzsikáltunk végig egy lakodalmat és odajöttek, hogy mennyiért vállalunk.

Olvasd tovább!

Adél énekel.

Az ugye alapvetés, hogy lévén mindketten valamelyest zeneileg vagyunk, Adél már kb. -6 hónapos korától gyakran kapott célzottan neki szánt zenét — eleinte csak esti kétszólamú dalokat, aztán leporoltam-felhúroztattam a gitárt, és akkor azt is. Születés után azért rájöttünk, hogy nagy csinnadrattát elalvás előtt nem célszerű csapni, mert odafigyel a zenére és felébred. Ilyenkor inkább tehát vagy csak csöndben elgyakorolgatok a gitáron, vagy csak halkan elővezetünk egy Scarborough Fair-t, ilyesmit. Amikor viszont ébren van, akkor mehet a zenebona.

Na, ebbe lett hozzáadott feature tegnap, hogy Adél is beszállt, és tüneményesen aranyos. Most Kaláka darabok mennek — a Fakatona (amiről ha leveszed a szöveget, hawaii beach nótát kapsz, zseniális), meg a Rózsa, rózsa (aminek a librettóját pedig időnként átírjuk: „rózsa rózsa rengeteg / lányok, félek-rettegek / nem tudom a szöveget / hogy a macska rúgja meg”), Adél pedig először csak elmélyülten hallgatta (eleve máshogy figyel, ha zenét hall, mint ha csak beszédet), aztán beszállt ő is: egy csücsörített szájas, hosszan kitartott „a” segítségével adja, ez i solyan hang, amit máshol (amikor csak beszél) nem látni tőle.

Szóval énekel.

Tünemény.

Szóval tegnap és ma az ébrenléteiben kábé exkluzívan kapta a zenélést, ha abbahagyjuk, vagy csak gitáralap marad, akkor rosszallóan néz és kurjantgat hogy kezdjük újra, nekem pedig kezdenek vízhólyagosak lenni a bal kezem ujjai, de kit érdekel.

Update: videóóóó!