Mozi: Indiana Jones és a Hosszú Címek.

A szarkasztikus cím ellenére I put it to you, hogy az új Indy film márpedig jó, feladatát betölti. Ki az anyway, aki ezektől a filmektől bármilyen értelemben is hűséget, valóságkövetést, hasonlót vár? Ezbazmeg kalandfilm, és abból jobb fajta.

Mozi: Kalandorok (és általában a magyar mozi).

Minden pozitív kritikája ellenére (tényleg kíváncsi voltam rá!) a Kalandorok sajnos ugyanolyan magyar film, mint a Sose halunk meg, vagy [tetszőleges tipikus negatív magyar film], és ez nem jó.

Rég megérlelődött bennem, hogy miért nem világhírűek a magyar filmek. Gondoljunk a csehekre, egy Tűz van babámra, vagy a szerbekre, Kusturica teljes munkásságára, aztán gondoljunk a magyar filmekre. Ezzel a depressziós hozzáállással sose hozzuk be a közönséget! Itt van két ilyen kaliberű zseni, mint a Haumann meg a Rudolf Péter, és akkor ezt a hülye negatív vattát kell nyomni, az egész film egy lefele csúszó sztori, aminek a vége egyértelműen a tragédia… Ki kíváncsi erre?

De hát ebben élünk, a magyar valóság ilyen, erre köll reflektálni. Csak utána meg ne rinyáljunk, ha összesen ezren nézik meg a cuccot.

Mozi: Mongol.

Kellemes meglepetés, hogy ilyesmi is van a sarkipláza-moziban. A Mongol Dzsingisz kán életét mutatja be addig a pontig, amikor Dzsingisz lett belőle, a jegypénztáros úriember beszélt rá minket (szerintem civilben filmesztéta), és nem bántuk meg. A zenéje is atom, Altan Urag az előadó neve, azt a sámános torokénelkős vonalat viszi, ami nekem annyira bejön, a Wikipedián overtone singing néven fut, el kéne zúzni Szibériába és megtanulni, ez az őseink technikája, pajtások.