Még két ilyen nap (de lehet, hogy egy), és elkezdünk fűteni. (Illetve csak én, Jul addigra Londonban élvezi a 19 fokos utószezont.)
Most pedig irány a messze-otthon, télicuccban, bringával. Valamiért a Campa jágeralsómnak szúnyogírtószaga van, a hosszúujjó piros pólómat meg vállban kihíztam, éljen a sok favágás a birtokon. (Vagy csak összement.)
Előkészületben: barkácsmunkák hétvégére.
Holnap Ubuntu konferencia, ahol természetesen (ezüst támogató lévén) én is megtalálható leszek. Remélem sikerül ma annyira befejeznem a dolgaimat, hogy ne kelljen szégyen szemre konferencia alatt is munkacélzatú gépnyomást űzni, a programok jónak ígérkeznek.
Ide kapcsolódik, hogy a Launchpadon tegnap megalakult az Ubuntu Cyclists csoport. Jelenleg 24 tagot számlál, de biztosan lesz ez több is.
Bár egyelőre nem nagyon látszik, hogy lenne itthon metszete az Ubuntu és a bringás közösségnek, én tudom, hogy van — a konferencia pedig remek alkalmat ad arra, hogy pl. együtt tekerjünk a helyszínre.
Kimaradt a hírfolyamból, hogy (múlt hét szerdán) visszajött a Marin. A Bajnok megint nagyon nagy volt és 1 hét alatt kész volt a cucc, aztán miattam csúszott folyton az átvétel, de a bringa nagyon megy, csöndes, az SPD-t imádom, és mint látható, még akkor is 99,9 km/h -val tudok menni, ha egyébként sörök mellett ülök a Fecskében. (A jelenség előidézéséhez annyi kell, hogy a csodás wireless sebességmérőt Nokia telefon mellé helyezzük. Ericsson telefon mellett csak 48 km/h körülre megy fel.)
Szóval köszi, Kopter!