A fejem nagyon furán érez, sejtem, hogy ez egy ötödik halmazállapot lehet. Zúg, fáj, front jön vagy miafasz, de sose volt nekem ilyen bajom.
Hétvége az unokáimnak, meg blogstyle. Tegnap megraktuk az autópályát, újabb 200 kilométer pattant a verdába. Előtte sajtvacsiszerűség, előtte népsavazás.
Szombat este a CM után platán, gyakrabban kéne ilyesmit csinálni, ott ültünk és beszélgettünk és ez nem volt rossz dolog. Előtte-utána grillezett csirkealkatrészeket ettünk (combot, asszem), jómagam majonézes burgonyával, mon ami, itt van a szomszédben és igen jóleső, ott fogok vacsorázni ezentúl.
Kapott a sárkány egy bringalengetős emberkét matrica képében, hogy a mögöttem haladó bringás tudja, hova lehet támaszkodni piroslámpánál, meg jól is néz ki.
Egy kávét kérek, intravénásan, köszönöm, csókolom.